Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum I.

Korabeli újságok tudósításaiból tudjuk, hogy még áprilisban elvégezték az első régészeti ásatást Ete területén.

31 A Tolnamegyei Újságban Csalogovits tollából jelent meg ismertetés „Régészeti kirándulás a Sárközbe. A török uralom idején elpusztult Ete község és egy római castellum Decs mellett. " címmel. (15. melléklet) „a mult hét folyamán az ügy iránt meglepő megértést mutató és önként jelentkező decsi barátaink segítségével kisebb próbaásatást rendeztünk. Árkainkat két helyen vontuk meg; egyet a főldcastellum sáncán és árkán keresztbe, egy másikat pedig a középkori község helyének legmagasabb pontjánál. " Ezekben a korai tudósításokban Csalogovits még azt feltételezi a négyszögletes sáncról, hogy alapjai rómaiak. Az ásatásokat mindazonáltal igen sikeresnek tartja ő maga is, és mint látjuk, a Nemzeti Múzeum igazgató őrei is fontosnak tartják az elvégzett munkát, Márton Lajos, a MNM Régészeti Osztályának igazgatója 1933. május 17-én kelt levelében

32 értesíti Szévald Oszkár alispánt, hogy „ Valószínűleg jövő hét folyamán módját tudom ejteni annak, hogy Szekszárdra lemenjek és meggyőződést szerezzek arról, hogy ajánlottunk Dr. Csalogovits József milyen munkái végzett a múzeum rendezése körül. " Márton az 1933. június 3-án kelt levelében

33 (16. melléklet) leírtak alapján valóban eljutott Szekszárdra a tervezett időben. Ekkor egyrészt szóba kerülhetett az alispán érdeklődése kapcsán a múzeum tulajdonában lévő béri Balogh Ádám kard másolásának ügye, másrészt Márton megtekintette a Csalogovits által minden bizonnyal említett Etét. Sőt Csalogovits ásatásának árkaihoz csatlakozóan kisebb ásatást is végzett.

34 Lelkesülten tudósítja az alispánt Étéről és a kutatásáról: „Szerdán rendkívül érdekes dolgot tapasztaltam a decsi határban az egykori Ete, vagy Etely község helyén. A legelő terület egy helyén tisztán meglátszik a helység egyik utcája, amely mellett kétoldalról sorban álló gödrök jelzik az elpusztult házak hely ét... Alkalmam nyílt a közös legelő egy másik helyén Csalogovits régebbi kutató árkaihoz csatlakozva egy kisebb árkot húzatni, és alig 60 cm-ren a felszín alatt tűzhely alapja mutatkozott számos jellegzetes középkori edény töredékkel, amelyeknek a korát a 15. század elejére datálja I. Ulászló király fölöttük lelt 1440 évi kis bronzérmek... A kecskeméti múzeum hasonló munkálatainak eredménye mutatja, hogy az etei kutatástól is ismereteink jelentékeny gyarapodását várhatnók. Célszerű lenne mindenekelőtt repülőgép felvétellel megörökíteni az egész területen a felszín jelenlegi állapotát. A légi felvétel ugyanis számos olyan jelenséget feltüntet ami nem tűnik szemébe a földönjárónak. De ha erre nem is lenne mód, ki lehetne jelölni a terület két-három helyét, amelyeken egy-egy nagyobb felületet 6x10 métert igen kis költséggel lehetne feltárni, kivált ha Méltóságodnak módjában lenne az akció keretében mint ez Pest-, Heves- és Zemplénmegyék tették, inségmunkásokat bocsátana rendelkezésre. " A levél Csalogovits addigi munkájának értékelésével zárult: „Örömmel tapasztaltam múzeumlátogatásom alkalmával, hogy Csalogovits szűkebb szakmájának, az őskornak keretén kívül is, amelynek keretén belül a leghelyesebb elvek szerint oldotta meg az átrendezés eddig elvégzett részét, beleéli magát azokba a feladatokba, amelyek mind hozzátartoznak egy vidéki múzeumi tisztviselő köréhez. Érdeklődése felébredt a római kor, a középkori és a néprajzi kutatások iránt is és így remélem, mint gyakorlati múzeumi ember is be fogja váltani azon reménységeket, amelyeket, tehetségét és szaktudását ismerve, pályájához fűztünk. " Minden bizonnyal Márton Lajos levelének is hatása volt arra, hogy 1933. június 16-án Szévald Oszkár alispán 9854/933. sz. határozatával elrendeli az Etén végzendő ásatásokat a múzeum azévi költségvetésében az ásatásokra előirányzott keretből.

35 Erről Hadnagy Albertet, a múzeum megbízott vezetőjét és Márton Lajost, a MNM Régészeti Osztályának igazgatóját is levélben értesítik. (17. melléklet) Miközben az alispán éppen elrendeli az Etén végzendő ásatást, június 19-én lejár az a két hónap, amit a hosszabbítás miatt Csalogovits múzeumrendezéssel tölthetett. Minden valószínűség szerint már a háttérben 30

TMU 1933. ápr. 5. 31 TMU 1933. április 21.; TM

H 1933. április 22. 32 TMÖL, Alisp. 1575/933. (MNM Rég. Oszt. 19/1933) 33 TMÖL, Alisp. 7903/933. (MNM Rég. Oszt. 99/1933) 34 Ennek dokumentációját nem találta Miklós Zsuzsa az MNM Adattárában. Ezúton is köszönöm közreműködését. 35 TMÖL, Alisp. 7903/933. (9854).