Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből
- Kocsmárosné, kocsmárosné, adjon nekem adjon ide nekem kolbászt! - Mennyit? - Mennyit? Amennyi az egyik fúlemtül a másikig ér. Nincs magának annyi! Úgyse! - A kocsmáros fölháborodva: - Nincs magának annyi pénze, amennyi kolbászt én tudnék adni! - Azt mondja: - Hát akkor fogadjunk, hogy nincs magának annyi kolbásza amelyik az egyik fúlemtül a másikig elér! - De van! - Fogadtak is bizonyos összegbe. Az öreg lekapja a fejiről a kalapot. - Azt mondja: Az egyik fölém itt van a másik meg Ocsény be. A másik fülem Ocsényben van a gerenda alatt a skatulába. Az meg 30 kilométer ide. Mer valahol Miskén vót az Alföldön a vásár. 132 A szökszárdi vásárba vett egy medinai ember egy ócsó szűrt. Haza fele esett az eső magára vÖtte. Otthun mingyá az istállóba mönt, ott tötte lő a szűrt. Hát éjfélkor fölébred, hogy a lovak ugranak, dirubulnak. Mögnézi a szűrt ott táncút, ördögök vótak belébabonázva. A vajákos csak úgy tudott tüle mögszabadulni, hogy eladta a szűrt ű is. 133 Piacra járó asszony portékáját biztosan megveszik, ha kosarához, amint azt a földre letette, pár kavicsot, vagy göröngyöt gurít. A göröngyök a vevőket jelképezik. - Ugyanezt megteszik a templom mellett termett fűcsomóval is. A fontos ebben az esetben csak az, hogy a fűcsomó olyan helyről való legyen, ahol sokan megfordultak, mert aki a fűcsomóra egyszer már rálépett, kénytelen lesz az árusító asszonyt is felkeresni. 134 Ha valaki eladó jószágot hajt a vásárra és a kapu előtt férfivel találkozik, szerencsés lesz. Nő szerencsétlenséget jelent. " I35 132 ANDICS 1976. 133 BALOGH 1974. 134 CSALOG 1939. 135 CSALOG 1939.
