Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: Szemelvények a Tolna megyei vásárok történetéből
Császár János azt üzente anyjának, Tollas vánkost küldjön feje aljának, De az anyja azt üzente fiának, Gyilkos kezét tegye feje aljának. 125 A képmutogatók. A képmutatás a szóbeliség és az irodalom közötti átmeneti műfaj, még énekkel előadva is közli az eseményeket és híreket, de ugyanakkor már nyomtatásban is lehet olvasni. Voltaképpen kezdetleges, élőszóban és képben is bemutatott újságforma, melyet olyan érdeklődők hallgatnak, akik részben még a szóbeliségben élnek, részben pedig már valamennyire tájékozottak a betűk birodalmában. Aki pedig netán még nem tudna írni-olvasni, a képekből és az előadásból el tudja képzelni a történteket. Talán a képmutogatókhoz állt legközelebb az őcsényi Paprika János Faragó, kiről Malonyay Dezső a következőket írta: „Lám vagy tíz esztendő előtt nekiült s nap-nap után, évekig bajlódva, kifaragta a tömérdek kezdetleges panorámát: Szigetvár viadalát, fából. Háromszázötven alak: magyar vitézek, török katonák, lovasok, vezérek, pasák, ágyúsok, bástyaostromlók, - egy egész szoba, teli a ládába csomagolt, útrakészen tartogatott ármádiával. És milyen gondosan vannak elcsomagolva!...Csupa narancssárga papirosba. Külön a kucsmák, a csákók, a zászlók, az ágyúöntő rudak, az ezüstözött ágyúgolyók; csapatonkint a kezdetleges alakok a tucatba faragott paripák. Es minek mindez? A fáradság nem veszett kárba. Megjárta munkájával a pécsi kiállítást. Tetszett? Majd vívásra került, annyian nézték. Voltam vele Baján is. Aratás után viszem megint, talán Kaposvárra. " Bemutatójának reklámcédulája is volt, melyet a bajai nyomdában készíttetett. 125 Nagy 2007, 102-104. - Az áldozat, Kiss István és gyilkosa, Császár János egy esztendőben születtek, előbbi 1880. jan. 28-án, utóbbi 1880. dec. 30-án. Egyívású legények voltak, így barátok is. A haláleset a következőképpen került be az alsónyéki halotti anyakönyvbe: ijjú A. Kiss István 19000. jan. 24. 20 év. Kiss István - Asztalos Éva hashártya lob szúrás folytán. Az apa a gyilkosságot nem érte meg, hiszen 1897. szept. 8-án 53 éves korában elhunyt. Az anya szintén fiatalon halt meg 1902. jún. 26-án, 54 évesen, ebbe közrejátszhatott fia értelmetlen halála. A családot az iker hug, Éva vitte tovább, ő 1957-ben hunyt el. A család egyébként az Öreg utcában lakott Alsónyéken. A gyilkos, Császár János szülei: József és Baráti Sára. Ök mindketten 1919-ben haltak meg idős korban, az apa 80 éves, az anya 67 éves volt. - A helyi lapok is hírt adtak e szomorú eseményről: „Kártya miatt halál. Régen ismert dolog, hogy a kártyázás szenvedélye sok embert ragadott már el és sok embert tett már szerencsétlenné. Folyó hó I9-én Alsó-Nyéken Révész János korcsmájában együtt borozgattak Császár János és ifj. Kis István alsónyéki legények és gondűzőnek kártyázni kezdtek. Kis idő múlva odajött V. Mózsi István is, a kinek nem lévén pénze, Császár adott neki, hogy kártyázhassék. Mózsi is leült s igy hárman kártyáztak tovább és elnyerték Császár pénzét. A megkopasztott Császár Kistől kért kölcsön, hogy tovább játszhassék, de Kis megtagadta ezt, a mire Császár oly indulatos lett, hogy széket vágott Kis fejéhez, majd elővette kését és Kis szivébe szúrta, a ki hosszas és kínos vonaglások után mult hó 24-én meghalt. Császárt azonnal letartóztatták és vizsgálati fogságba helyezték. Ha a vádirat ellen nem ad be kifogásokat, ügyét a folyó hó 5-én tárgyalja az esküdtszék. Kis István holttestét mult hó 25-én boncolták fel". - Tolnavármegye 1900. febr. 4. - emberölés kártyázás közben. F. hó 7-én tárgyalta az esküdtbíróság a második ügyet. Ezúttal szándékos emberölés bűntettével és szerencsejáték által elkövetett kihágással terhelt Császár János és legifjabb V. Mózsi István alsó-nyéki lakosok elleni bűnügyben ítéltek az esküdtek. Császár János ellen az volt a vád, amint azt lapunkban megírtuk, hogy a f. év január hó I9-én Alsó-Nyéken a korcsmában együtt kártyázott Kis István alsó-nyéki lakossal, Kisnek nem volt pénze és Császár adott neki kölcsön. Az így kapott pénzzel aztán Kis István elnyerte Császár összes pénzét, mintegy 8 forintot. Császár ama reményben, hogy elveszített pénzét visszanyerheti, most ő fordult Kishez kölcsönért, de Kis megtagadta kérését. Császár efölötti dühében széket ragadt Kis ellen, majd a dulakodás hevében elővette kését és Kisen négy szúrást ejtett, amelynek folytán Kis István néhány nap múlva meghalt...Császár János vádlott töredelmes vallomást tett, beismerte, hogy a szúrásokat ő ejtette Kis Jánoson, aki neki legjobb barátja volt. Csak azzal védekezett, hogy Kis támadta meg őt legelőször s védelemből fogott kést támadója ellen. Beismerte a másik vádat is, hogy szerencsejáték által elkövetett kihágásban bűnös, ugy vádlott társa, V. Mózsi István is, aki egyideig ugyancsak kártyázott velők. A bizonyítási eljárás befejeztével Sárospataky József kir. alügyész hatásos és szépen kidolgozott vádbeszédjében kérte a vádlott bűnösnek kimondását, dr. Beöthy Károly ügyvéd pedig abból az indokból, hogy Császárt a játékszenvedély izgalmai és az ezzel járó felizgatott lélekállapot ragadott magával, felmentést kér. Az esküdtek ezután határozathozatalra vonultak vissza és határozatukat dr. Steiner Lajos főnökük hirdette ki, amely szerint Császár Jánost halált okozott súlyos testi sértés bűntettében és szerencsejáték által elkövetett kihágásban mondották ki az esküdtek bűnösnek, V. Mózsi Istvánt pedig csak a kihágásban. A verdikt meghozatala után a kir. törvényszék hozta meg ítéletét, amely szerint Császár János három évi fegyházra és 10 korona pénzbüntetésre, V. Mózsi István pedig 12 órai elzárásra átváltoztatandó 4 korona pénzbüntetésre ítéltetett el. " - Tolnavármegye 1900. febr. 11.- Érdekes, hogy az utolsó versszak egy sárközi népdal aktualizált változata: „Patkó Pista hazaüzent anyjának / küldjön vánkost betyár feje aljának/ De az anyja visszaüzent fiának/ Göndörhaját tegye fejealjának. " (Saját gyűjtés: Békás Józsefbe Megyeri Mária /1900 1994/, Decs.)