Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után
cm-es duzzasztáshoz 40-50 cm-rel meg kell magasítani a töltést, hogy ismét az előírt magasságú legyen. Ez az átalakítás, ami az átszelési ponttól indul és 5 km hosszan lassan emelkedik fél métert, 20 ezer koronába került volna. 106 A vasútépítés kapcsán szó volt a Lajvér medrének áthelyezéséről is. Tóth Károly hathatós közreműködésének, képviseletének köszönhetően a kereskedelmi minisztérium az ártéri hídnyílások szélesítését elrendelte, megtiltotta, hogy az árvédelmi töltések lábától számított 100 méteren belül agyaggödröket nyissanak és megígérte, hogy a védtöltést a vasút elkészülte után szerzett tapasztalatok alapján a vasút költségére felemelik. 107 Ez utóbbi számos ok miatt nem valósult meg. Az igazságos teherviselés érdekeinek realizálására az ármentesítő társulat keresetet adott be a bajabátaszéki vasút ellen. A közigazgatási bíróság 7869/1909. sz. határozata szerint az államvasutaknak évi 6000 koronával hozzá kell járulnia a társulat költségeihez az ártéren áthaladó vasútvonal miatt. Védekezés a Duna kiöntései ellen Az árvízvédelmi munkák irányítása, felügyelete magas színvonalú szakmai munkát takart. Szoros kapcsolat állt fenn a hatóságok, a vízügyi szolgálatok, folyammérnökségek és az ár- és belvízmentesítő társulatok között. A bajok megelőzésére országos figyelő szolgálatot működtettek: pl. csapadékmérés, a csapadékok mennyiségének megküldése a központba, hogy fel lehessen készülni az árvízre. A Szekszárdbátai Ármentesítő Társulat nagyon korán felismerte, hogy a sikeres védekezéshez a modern kor technikai vívmányai sok segítséget nyújtanak. 1890-től az egész töltésszakaszon telefon-hálózatot állítottak fel, melyet folyamatosan fejlesztettek és bővítettek, összekapcsolták a szomszédos társulatok telefonjaival, illetve a vármegyei hivatalokkal. 1895-ben a gógai őrház távbeszélőjét és a keselyűsi őrház távbeszélőjét összekötötték a paksi társulatéval, megosztva a költségeket. A folyamatosan erősített, karban tartott töltéseknek az 1876-os nagy árvíz után 1891-ben kellett az első komoly próbát kiállniuk. A tél végi jégtorlaszokkal felduzzadt Duna a felsőbb szakaszokon több helyen (pl. Paksnál) átszakította a töltést. A nagy területek elöntése miatt a vártnál kisebb víz érkezett, de Bátánál még így is 15 cm-rel meghaladta a korábban mért legmagasabb értéket. A mérnöki számitások helyességét igazolta, hogy még mindig 4-5 108 lábnyi terület szárazon áll ki a töltésből, így közvetlen veszély nem fenyegetett. Azért, hogy a munkaerőt gyakoroltassák a védekezésben, és megnyugtassák az érdekelt településeket, március 13-án 250 emberrel egy nap alatt 14 km hosszú töltésszakaszon deszkázattal ideiglenes felmagasítást végeztek. A legveszélyesebb éjszakán, március 14-én 1000 ember, 25 lovas kocsi, 16 csendőr vigyázott a töltésre a védbiztosság felügyelete alatt. Bár 14 napig ostromolta a Duna a töltést, az teljesen szilárdan ellenállt a jeges víznek. A községek - Szekszárd kivételével - pontosan megadták a kirendelt munkaerőt, a bátaszéki uradalom is minden segítségét és munkaerejét felajánlotta a védekezéshez, melynek költségei messze túlhaladták az eredeti előirányzatot, közel 8 ezer forintba kerültek. 109 Az árvíz tapasztalatai viszont azt mutatták, hogy a töltés Pörbölynél a 30-31. km között rendkívül laza állományú, a legkisebb víznyomásnál fakadás keletkezik mögötte. A próbaárok ásásánál kiderült, hogy mintegy 500 méter hosszban meg kell erősíteni, illetve újra kell építeni a töltést. 200 méter hosszan el is bontották teljesen, homokot hordattak, az agyagföldet homokkal vegyítették, megsulykolták és úgy állították helyre. A maradék 300 méter újraépítését 1892-re halasztották. 110 Ekkor a gyanús szakaszokon a Duna felől TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1903, március 28. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1905. április 15. Egy láb 31,6 cm, kb. másfél méterre volt a víz a töltéskoronától. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai 1891. április 15. Válaszmányi ü. jkv. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai 1891. szeptember 13. Válaszmányi ü. jkv.
