Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

munkaerőt a téli és kora tavaszi munkáltatással értük el és még gy is 35.00 koronát adtunk ki, annak oka a szőlőhegyekről lehordott 75.000 m

3 iszaptömeg; valóban az írás szerint: a hegyek bedőlnek a tengerekbe. Még 1896-ban a Szekszárdtól Decsig kanyargó Holt-Sárvíz egy 50 méter széles, 5-6 méter mély nagy víz volt, melybe a vadpatakokat belevezettük, ez el is nyelte az iszapot. Ugy 6 év előtt kezdett megtelni s ma már magasabb, mint a szántóföldek. A Séd és csatári patak magas töltések között vezettetnek és minden zápor után ki kell hányni az iszapot belőlük, különben kitörnek és eliszapolják a vetéseket. így kitört most a csatári árok Maguránál, a Séd Felső-Sósban a Kortosoknál, a parásztai árok a polgári iskolai földeknél, majd a papi javadalmasok bérlőinek vitte el a szénatermését. A hat év alatt, mióta a Sárvíz medre megtelt, kerekszám 147.000 koronát költöttünk csatornatisztogatásra, melyből 106.000 koronát az iszapkotrás emésztett fel. Itt közlöm e kiadásokat, elkülönítve a vadvízárkok kiadásait a belvizekre fordítottaktól: Kiadások csatornatisztitásra: Ev Vadpatakok Hossza 34 km Belviz-árkok Hossza 135 km Összesen Ev Korona fillér Korona fillér Korona fillér 1905 19 500 5 681 42 25 181 42 1906 16 925 56 7 393 12 24 318 68 1907 11 466 71 7 387 21 18 853 92 1908 12 622 86 6 539 40 19 162 26 1909 17 367 72 7 303 29 24 671 01 1910 28 402 94 6 588 46 34 991 40 106 285 79 40 892 90 147 178 69 Egy kilométer belvízárok évi kitisztítása került 6 év közepes számítása szerint: 50 koronába, ugyanannyi vadvízárok kikotrása pedig tízszer annyiba, azaz 500 kor.-ba. Hogy lehetne e rengeteg iszaptömegtől megszabadulni, vagy legalább azt mérsékelni? A műszaki tudomány szerint ennek 3 főbb módja van: a) az iszapvisszatartása a hegyek közt; b) a vadpatakok nyílt kivezetése töltések közt a Dunára; c) felsankolás. Az első módra, az iszap visszatartására a hegyek közt, nálunk gondolni sem lehet. Minden talpalatnyi hegy rigolozva

102 van és szőlőművelésre szolgál; befásítás, vagy művelés változtatás lehetetlen. A patakok medrében iszapfogó gátakat építeni aránytalanul költséges és az iszapnak oly csekély százalékát lehet így raktározni ezen nagy esésű patakok medrében, hogy az szóra alig érdemes. A második mód, a patakok kivezetése töltések közt, két vadvízároknál, u.m. a parásztai ároknál és a Sédnél lehetséges, ezek az ártér határán körülvezethetők a szekszárdi vámházhoz, a Sárvízcsatornára. Kérdés, meg fogj a-e engedni a felsőbb hatóság ily nagy tömeg iszap bevezetését a hajóutul szolgáló Sárvíz csatornába? A többi vadpatakok nyílt kivezetése lehetetlen, oly messze vannak a Dunától. A harmadik mód látszik a mi helyzetünkben legkönnyebben kivihetőnek: a patakok legközelebbi környékének felsankolása, iszappal feltöltése. A Séddel eredményesen lehetne feliszapoltatni a közelében lévő igen mély lapályokat: Tibóta, Csörgetek, Ragozna, Ludas, Tatos évtizedekig el tudnák nyelni az iszapot; csak egy nehézség van: e vidék mind kisebb birtokosok kezén van, kiknek földéhessége és birtokuk értéke iránti elfogultsága ösmeretes, kisajátítás esetén lehetetlen árakat követelnek. Magyar Néprajzi Lexikon: forgatás, rigolozás, rigolírozás: a szőlőtelepítést megelőző talajmunka, A szőlőnek szánt földet két ásónyomnyira (kb. 60 cm) átforgatják úgy, hogy a humuszban gazdag felső talajréteg a gyökerekhez kerüljön. A télidőben végzett nehéz munkát néhol a szőlőföld megszántásával helyettesítették. A fordítás a 19. században terjedt el, és a századfordulón a gyökeres oltványvesszőket forgatott földbe ültették el.