Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

1. A decsi határban a Lanka-Palétó csatorna meghosszabbítását a Hosszúfej tóságban, 600 méter hosszban 2. A decsi határban a közlegelőn a Tóré fokának kiásását 200 méter hosszban 3. Decs-őcsényi határon a Malom fokának kiásását 900 méter hosszban 4. Őcsényi határban a Szombattá fok kiásását 700 méter hosszban 5. Őcsényi határban a Fehérpart-Kortos fok kiásását 680 méter hosszban 6. A szekszárdi és őcsényi határban fekvő Ragozna laposnak az Öreg Sárvízbe lecsapolását 1600 méter hosszban 7. A pilisi határban fekvő Isztrenka csatorna kiásását 90 méter hosszban, összesen 1112 forint költséggel. A csatornákat minimális méretekkel, 30 cm fenékszélességgel tervezték.

68 1900-ban készült el a „szegzárdi elöljáróság és 60 érdekelt birtokos kérelmére: a Szekszárd-Baktai záporjárás szabályozása, illetőleg a bakta-fok alsó részén egy 800 f.m. hosszban, 30 cm fenekű, 47 frt költséget igénylő árok ásása ". A Karajtói rétgazdák kérésére 700 méteres árkot ástak a Fehérsárig, a ludasi gazdák kérésére a réteket csapolták le, szintén egy 700 méter hosszú árok építésével. Alsónyéken a Füzes tavat 11600 méter hosszú árokkal szárították ki, Bátán a Lapistót a Pöszébe vezető csatornával.

69 A decsi Galgócza csatorna kiépítésénél vita keletkezett az érdekelt 80 hold birtokosa és a társulat választmánya között. Utóbbiak csak a földmunkát engedélyezték a társulat költségén elvégezni, a műtárgyakat és a kisajátítást az érdekeltekkel fizettették. A decsiek azonban nem voltak hajlandók megadni a holdankénti 20 krajcár hozzájárulást, mondván, ha a többieknek a társulat költségén csatomáztak, nekik is jár. Kénytelen-kelletlen vállalták a kivitelezést, azzal a kikötéssel, hogy ez volt az utolsó és az érdekeltek tartják fenn az árkokat. Fizetni persze senki sem szeretett, majdnem minden község tartozott még a csatornázás árával vagy annak egy részével az ármentesítő társulatnak. A késedelmes fizetés miatt kirótt kamat jogosságát végképp vitatták, csak a tőketartozást ismerték el, hiába lehetett a hozzájárulásokat adóként kivetni és behajtani. Ocsény, Decs és Báta nem nagyon iparkodtak törleszteni, ezért a községi hátralékokat a szekszárdi királyi pénzügyigazgatóságon keresztül, az egyéni tartozásokat pedig a járási főszolgabírón keresztül igyekeztek behajtani.

70 A Laj vér-patak tisztítása TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1899. október 21. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1900. április 3. TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1901. április 23.