Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után
tettek le arról, hogy másokkal megosszák a terheket, ezért újólag megpróbálták elérni, hogy a költségek viselésére hozzanak létre érdekképviseleteket, valamint a medreket ingyen engedjék át a községek a társulat számára és javítsák ki a hidakat. Az ebesi belvízcsatornát és az ehhez tartozó Sárvíz medrét a választmány utasítása szerint kiépítették ugyan az őcsényi határban, ami jelentős javulást idézett elő, de a Sárvíz Öcsény-Szekszárd határában lévő szakaszának kikotrása legalább ilyen sürgető volt az őszi esőzések előtt. Főleg a Csatári árok torkolatánál, ahol felhalmozódott az iszap, és a Séd vize minden zápornál a környező földeken terült szét, több száz forintos kárt okozva a már elkészült csatornákban. Pl. 1898. augusztus 11-i vihar után kilépett a víz a mederből, elöntötte a szántókat, eliszapolta a kiásott csatornákat, több mint ezer köbméter iszapot kellett kihordani. Ha viszont a Sédnek ezt a szakaszát kiássák, akkor a Csatári torok alsó részét is rendezni kell. 53 Augusztus végéig a Séd, Csatári- és Tóthvölgyi árok szabályozására készített terveket még nem tűzték ki hatósági tárgyalásra, ami természetesen késleltette a kivitelezést, csak október közepére készült el. A kivitelezés jól sikerült, mert míg a városban egy őszi vihar alatt a Séd teljesen megtelt vízzel, addig a szabályozott részen félig sem, csak a város alatti 400 méteres szakaszon volt torlódás a szűk vasúti híd és a felső rész rendezetlensége miatt, ahol mederbővítés kellett volna a partok magasításával együtt. Az árkok szabályozása 4432 forintba került. A használatba vételi bejárás során csak a műszaki részletekről volt szó, nem jelent meg sem a vármegye, sem a vasúttársaság képviselője, így nem került szóba a kivitelezés és fenntartás költsége. A társulat jegyzőkönyvezi ette a felső érdekeltség megalakításának szükségességét, valamint azt, hogy ők nem kötelesek az évenként érkező iszapot kikotorni, legyen azok kötelessége, akik eddig is csinálták. 54 A másik két vadvízárok - a Parásztai árok és a Laj vér - szabályozásának engedélyezése is folyamatban volt. 55 Dolecskó Mihály műszaki tanácsos szerint a vadpatakok szabályozásától az ármentesítő társulat nem zárkózhat el, mert a törvény szerint „ a nagyobb munkákat igénylő vízmosások megszüntetésének költségeihez mindazok hozzájárulni tartoznak, kik a javításból hasznot húznak, illetve, kik az okozható károk által veszélyeztetve vannak". Jobban járnak tehát, ha a terveket saját mérnökükkel készíttetik el, nehogy hátrányos helyzetbe kerüljenek, ha nem saját szempontjuk szerint történik a megoldás. 56 Véleménye szerint a társulati védtöltések épületeket, utakat védenek, akiknek a tulajdonosai szintén kötelesek a társulati költségekhez járulni. Bár Tóth Károly társulati mérnök továbbra is vitatta az ártér határán kívüli szabályozási kötelezettségeket, dr. Hirling Ádám egyet értett a műszaki tanácsossal, hogy a törvény közös feladatként kezeli a hegyi patakok szabályozását. Határozat született, hogy a mérnök készítse el a szekszárdi Séd ártéren kívüli szabályozási tervét, tanulmányozza a többi hasonló vadvizet, szükség esetén segédmérnököt is alkalmazhat. Az alispán a 23605/98 sz. átiratában felszólította a társulatot a munkák elvégzésére, melyre azt válaszolták, hogy a szekszárdi Séd-patak szabályozása csak az árterület határán belül tartozik a társulat működési körébe, a felső rész szabályozása hatósági eljárás tárgyát képezi. 57 „/. KER: M. KIR:KULTURMÉRNÖK1 HIVATAL BUDAPESTEN V.,BÁTHORY-UTCA 19. SZ. 1580/98.szám Nagyságos Alispán Ur! Hivatkozva 1898 nov. 28-án 28222 sz. a szegszárd-bátai Dunavédgát társulat belvíz-levezetéseinek kibővítését képező u. n. Lajvér-rendezés 's Parásztai árok rendezési munkálatok engedélyezése tárgyában kelt b. átiratára, van szerencsém az ez ügyben 1377/98. sz. szakértői észrevételeink 1; pontja a., b., kikezdéseiben foglalt kérdésekre tisztelettel a következőket előterjeszteni. 53 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. augusztus 29. 54 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. október 20. Főmérnöki előterjesztés. 55 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. október 20. 56 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1898. október 20. 57 TMÖL IX/285, Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Válaszmányi ü. jkv. 1 898. október 20.
