Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

A csatornák kiépítésére tervezett 47 898 forintos vállalási árra egyetlen ajánlat érkezett Stann István, Horváth János és fia szekszárdi cégtől, akik másfél százalék árengedményt is kínáltak. Végül a földmunkák kérdésében az álláspont győzött, hogy menet közben változások, technikai akadályok, váratlan nehézségek léphetnek fel, amit nem lehet előre látni, így a kivitelező nem tud korrekt ajánlatot tenni, ezért a csatornák kiásása legcélszerűbben saját kivitelben készíthető el. A Sárvíz torkolata a bátai szivattyútelepnél Az óvatosság nem volt hiába való, hiszen 1897-ben a csatornák építését egész évben a Duna magas vízállása és a belvíz akadályozta. Október végéig a csatornahálózat negyede sem készült el, a főcsatornának is mindössze az alsó harmada. Az október eleji esőzések miatt a munkát, annak ellenére, hogy a „Nagyméltóságú Földművelésügyi Minisztérium 6920/97 számú rendeletével a földmunkások érdekét a társulatnak figyelmébe ajánlja - a munkát be kellett szüntetni. Elzárattam ugyan a főcsatornát október 15én, de a zárgátat csakhamar el kellett ismét vágatni a birtokosság nyomása alatt. A jelenlegi alkalmas időjárással el lehetne ugyan végezni nemcsak a főcsatornát, hanem a mellékcsatornákat is el lehetne kezdeni, de elkerülhetetlen a víz elzárása és felduzzasztása, mi által kisebb mérvű károsodás óvhatatlan. Óhajtandó volna, hogy a birtokosság annak belátására jutna, hogy egyesek apróbb kára, melyet ősszel könnyen elszenvedhetnek, elenyészik ahhoz képest, ha tavasszal egész községek ismét nem fognak szánthatni. " A hálózat kiépítésének érdekében végül elhatározták, hogy a felső vizeket a Gemencbe vezető műúton a Dorogna és Keskenyér hidaknál, az útkaparó lakásánál lévő átereszen elzárják, valamint a Malomfok torkolatát a Sárvíznél, valamint a Sebescsolnak, Isztrenka, Hadásvány, Násznó és egyéb kisebb fokokat. A főcsatornán lefolyó szekszárdi Sárvíz-Séd fokozatos elzárását a Rókahídnál végzik el úgy, hogy a felduzzasztott víz az ottani vízmércén ne legyen több 4,6 méternél. A vízmagasság növekedését azzal akadályozták meg, hogy a felső hidaknál pilisi híd, horgasi híd, őcsényi híd - is elzárásokat csinálnak, hogy minél kevesebb területet, minél rövidebb ideig borítson belvíz. „Mindezen elzárások együttesen kinyitandók és a víz lebocsátandó, mihelyt nagy esőzések következtében a zárgátak kártétel nélkül nem tarthatók, avagy még az előtt is, valahányszor az építkezés rövidebb szünetet tart. "

31 1898 tavaszára a magas belvíz ellenére szépen haladtak a csatornák ásásával. Rendszeresen 3-400 munkást foglalkoztattak, akik a nagy víz miatt magas napszámbért kértek, a nehezebb helyeken köbméterenként 30-35 krajcárt a kubikolásért. Mivel a vizet szakaszonként le kellett ereszteni, hetente csak 3-4 napot lehetett dolgozni, ezért sokkal lassabban haladtak a munkálatokkal, mint eredetileg gondolták, és 30 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1897. október 28. Tóth Károly jelentése az aktuális munkákról. 31 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1897. október 28.