Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

V. Kápolnás Mária: Ármentesítés után

két elöljáró. A helyszíni tárgyalásokat Deesen és Bátaszéken tartották, ahol úgy döntöttek, hogy „főleg a gazdasági válság miatt, a különben is csekély mértékű belvizek rendezése mellőzendőnek véleményeztetik ". Addig, amíg nem lesz aktuális a kérdés megoldása, az elkészült terveket átvizsgálásra a földművelésügyi miniszterhez felterjesztették.

1 Nem segítette a belvízrendezés szükségességének belátását az 1894-es aszályos év sem, amikor „Decs elöljáróságának kívánatára és felelősségére a decsi zsilipet két ízben, a bátai zsilipet pedig a bátai elöljáróság kívánatára és felelősségére egy ízben felnyittatta 's azon a magasan állott Duna vizét a Kis-Duna illetve a Pösze medrébe beeresztette. Mely eljárás indokolva volt a nagymérvű aszály következtében, a kutak kiszáradása folytán beállott vízhiány pótlásáról. "

n Ez idő alatt mégiscsak folyt a belvízrendszer tervezése, egy-egy szakaszra több variációt is kidolgoztak. A megvalósításhoz az 1895-96-os évek magas belvizei adtak lendületet, mert a sárközi gazdák gyorsan rájöttek a belterjes gazdálkodás előnyeire, ezért egyre sürgetőbbnek érezték a belvíz levezetését - még az időszakosan vízjárta területekről, egykori tavakból is - ami azonban nem mindig egyezett a társulat többségének célkitűzéseivel, terveivel, illetve a realitásokkal sem mindig számoltak. A különböző szűk érdekcsoportok ellentétes javaslatai, követelései nehezítették, gyakran hátráltatták a szakmailag megalapozott tervek kivitelezését, s nem egyszer kiderült, hogy az elhalasztott vagy megvétózott beruházást később sokkal drágábban, de mégiscsak meg kellett valósítani, illetve a kikényszerített lecsapolások, csatornák nem váltották be a hozzá fűzött reményeket. Az 1886-os alapszabály 1895-ben az elhúzódó jeges ár miatt tavasszal nem tudták a zsilipeket felnyitni,

14 majd a sok nyári csapadék, a hegyekről lezúduló sáros víz tette tönkre a szántóföldeket, és a magas dunai vízállás miatt csak augusztus végén lehetett leengedni a belvizet a bátai és decsi zsilipeken keresztül. Haidecker Béla választmányi tag javaslatára utasították Tóth Károlyt, hogy az eddig felvázolt elvek alapján részletesen dolgozza ki a belvízelvezetés megoldását. A miniszteri megbízott szerint még a tervek elkészülése, azok miniszteri jóváhagyása előtt jó lenne egy 300 lóerős szivattyút beállítani belvíz átemelésére. Mivel több 12 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1 894, május 16. szeptember 28. 13 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1 894. szeptember 28. Társulati mérnök jelentése. 14 TMÖL IX/285. Szegzárd-Bátai Ármentesítő Társulat iratai Választmányi ü. jkv. 1 895. április 27.