Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”
háromat elfogták, Tóth csavarog valamerre, hol az erdőségen, hol a tóságon a nádlásokban „éltem pedig dolgom után. Van negyed telkem, a vagyon két feleségemtől származik. " m „Pálfi Jósef Őtsény Helységünkben Lakosnak felesége Szatmári Erzsébeth, ad Diem 26an xbris 1803. Virradóra Helységünkbe haza botsáttatott Szabadságos Katonával Köntzől Pállal el szökött, a maga hites férjét hitetlenül elhagyván: mostan pedig Die 12a Április 1804. Edelényi János Hadnagyunk őket Baján fel esmérte, és a Bajai Elől-Járóságtól segítséget kérvén, meg fogta és haza hozván: imé a Káromló és desertor Katonát a Tettes Ns. Vrgye Fogságába, ezen hiti hagyott Szatmári Erzsébetet pedig a' Mlgos Uraság Árestomába kőtelessen küldjük. " 70 A bujdosódalok is a katonaszökésre utalnak: Erdők, völgyek, szűk ligetek, Erdők, völgyek, vad ligetek, Sokat bujdostam bennetek. Elmegyünk már közületek. Bujdostam én az vadakkal, Gondom nem jól viseltétek, Sírtam a kis madarakkal Szívem rabbá ejtettétek. Felsőireg 71 A betyárok nagy része elsősorban katonaszökevényekből tevődött össze. A Habsburg-uralom alatt élő népek mindegyike között annyi katonaszökevény akadt, hogy időnként valósággal újságszerű nyomtatott kiadványok jelentek meg száz és száz szökevény adatainak közlésével. Az ügyész 1725. évi május hó 25-én vádat emelt Prun Gy. János szökött katona ellen azért, mert a Falkenstein ezredből hét évvel korábban megszökvén össze-vissza csavargott és végül is elérkezett Esser János tolnai lakosnak házába, akit aztán ördöngösségével annyira megrontott, hogy eszét vesztette. Ez a szökött katona ugyanis elmesélte házigazdájának, hogy ő az ördöggel szövetséget kötött, melyet saját vérével írt alá. E szövetség szerint eladta lelkét az ördögnek 300000 aranyért éspedig oly módon, hogy a lelkét öt év, hét óra és kilenc perc alatt kell átadnia az ördögnek, éspedig ennek az évnek Szent János napján. Kikérdezése alkalmával elismerte, hogy szállásadóját annyira félrevezette, hogy az bár azelőtt teljesen egészséges volt, teljesen eszét vesztette. A kérdésre azt is elismerte, hogy Esser Jánossal arról beszélgettek, hogy miként lehetne a szellemeket reá venni arra, hogy pénzt hozzanak és hogy ő valóban aláírta az ördöggel való szövetséget, mégpedig egy német nyelvű könyvben foglalt esküminta szerint. Vallomása szerint ennyi pénznek csak az egyharmadát tartotta volna meg magának, a többit a szegényeknek és az egyháznak adta volna. Eddig is úgy tudta magát fenntartani, hogy az emberek hittek neki, hogy egykor majd mindent busásan visszafizet. ítélet nélkül átadták a fehérvári katonai parancsnokságnak, mint katonaszökevényt. 72 Statárium idején, az 1835. évben jelentette Visolyi János főszolgabíró, hogy miután hetek óta Tolna megyében a gonosztevők, főképpen pedig csoportokba verődött szökött katonák útonállással, fosztogatásokkal, pénz- és élelmiszerek kizsarolásával a közbátorságot teljesen megzavarták, a megyében fegyveres kézzel csavargó szökevény katonákat tiszti hatalmával űzőbe vette és a kajmádi német korcsmárosnak kirablása és egyéb gonoszságok elkövetése után három járás lakosságának és az összes megyei foglároknak mozgósítása után fegyveres harcban elfogatta Erhard János, Szabó János és Boltig János szökevény katonákat, akik Hird Lőrinc kajmádi korcsmárost és családját állandó halálos fenyegetés mellett teljesen kirabolták és onnan eltávozva egyéb más bűncselekményeket is elkövettek. A rögtönítélő bíróság előtt Szekszárdon mindhárom vádlott engedelmesen beismerte több kisebb-nagyobb ellentmondás után mindazt, amivel vádolták. Az elsőrendű vádlott, Erhard János beismerte azt is, hogy a katonaságtól valóban megszökött éspedig már négy esztendeje a mostani szökése immár a harmadik. Amikor először megfogták Győr megyében, 300 embernek vesszője között hatszor fel és alá járva megvesszőztetett s ugyanaz ismétlődött vele másodszori szökésekor hétszeri futással. Szabó János ugyancsak beismeri szökését már három ízben és ő is megvesszőztetett, de még jobban, mint Erhard János és azonkívül 75 botütést is elszenvedett. Bolfig János hasonlóképpen vall. E beismerő vallomások alapján e rögtönítélő bíróság az első, 69 TMÖL. Szekszárdi I. osztályú Járásbíróság iratai C 56, 1855. 70 TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1804. 9. doboz. 116/1804. 71 SOLTÉSZ 1981, 200.72 HADNAGY 1991,95-96.
