Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)

Balázs Kovács Sándor: „Már minálunk verbuváltak kötéllel…”

Madocsai faluvégén Három csillag van az égen. Mind a három azt jelenti: Katonának el kell menni. Katona az én szeretóm, Elvitte a csipkés kendőm. Az volt írva négy sarkára: Visszahozza nemsokára.

51 A verbuválás, nem más, mint a mulatozással, tánccal egybekötött toborzás. Szervezeti kerete a Werbung Kommando volt, amely a hadkiegészítés egyéb teendőit is a közigazgatási apparátus segítségével látta el, így hatósági sorozást, valamint a katonaszökevények körözését és előállítását, a katonák ügyes bajos dolgait.

52 A tízévenként, illetve háború esetén szükség szerint elrendelt hatósági sorozás, katonaszedés közötti időszakokban biztosították a Werbung Kommandók az újoncokat szabad toborzással, táncos verbuválással. A toborzó kerületek nagyságától függően az egyes ezredek Werbung Kommandói fiók parancsnokságokat tartottak fenn. A huszárezredek önálló toborzókerület hiányában nem rendelkeztek állandó Kommandóval, hanem alkalmanként szerveztek ilyet. A szabad toborzás különösen a huszárezredek számára volt eredményes, olyannyira, hogy hatóságilag sorozott újoncokra alig volt szükségük. A táncos verbuválás első történeti emlékeit a 18. század közepéről ismerjük. A vásárokat, sokadalmakat felkereső verbuváló katonák toborzásának egyik formája az oldottabb keretek közt zajló kocsmai mulatozás és táncolás volt, ami tovább élt a fokozatosan kialakuló, látványos táncos verbuválás mellett is. Gvadányi József leírásai

53 alapján már e látványosabb verbuválás körvonalai rajzolódnak elénk, így az utcai vonulás, a virtuóz szóló, a csoportos (kerékben) táncolás, valamint a verbunkot követő páros tánc szerepe. A táncos verbuválás reprezentatív típusát, a körverbunknak a néphagyományban is megtalálható formai sajátosságait Czuczor Gergely örökítette meg 1843-ban, jellemezte a táncvezető szerepét, a lassú és friss részre tagozódó felépítést, s ezek visszatérése alapján a tánc szerkezetét. A lassú rész egyöntetűségével szemben a friss rögtönzöttségét hangsúlyozza, s a tánc jellemző mozgásai között sorolja fel a bokázást, sarkantyúpengést, tapsot. Verbunkos csapásolást, s a frissiben a cikornyásabb fel szökelléseket. A zeneirodalomban megmaradtak a híres verbunkosok, mint a kapuvári, kiskunsági verbunk, és mint a korszak divatos és kedvelt műzenéje, Csermák, Lavotta, Bihari muzsikája,

54 A verbunkos táncnak is részletes leírásait találjuk, sőt az 51 OLSVAI KÖNCZÖL 1974, 122-123. 52 „Nyugta Hogy a Szexárdi gyámság Eszterbauer János Katona számára a Hertzeg HessenHomburg Ezeredjébe mái napon 4 faz az Négy pengő forintokat nálom le tett légyen ezzel bizonyítom. Szexárd 20dik martius 832. Szabó főhadnagy. - Nyugtató Hogy a Szexárdi gyámság Lantos Ferentz Katona számára a Fö Hertzeg Ferentz Károly gyalog Ezeredjében mái napon 16 f az az Tizenhat pengő forintokat nálom le tett légyen ezzel bizonyíttom. Szexárd 20dik Mart. 832. Szabó főhadnagy. " - TMOL. Szekszárdi Közalapítványi uradalom iratai 1832. 37. doboz. - „Nyugtató Hogy Mandl György orvos Ur Fia számára a Herzeg Ferentz Károly gyalog Ezeredjébe mái naponn 12 Ft az az Tizenkét pengő forintokat itten le tett légyen ezzel bizonyítom. Szexárd ódik aprill 834. Szabó főhadnagy" - „Nyugtató. Hogy Mandl györgy orvos Ur, fia számára a Hertzeg Fr. Károly gyalog Ezeredjénél Pöltinger Kapitány Ur Osztállyánál Káplár, mái naponn itten 12 Ft az az Tizenkét pengő forintokat le tett légyen bizonyíttom. Szexárd 14dik 7ber 834. Szabó főhadnagy. " - TMÖL. Szeksz. Közalap. Ur. ir. 1834. 38. doboz, 53 SZŰCS 1962, 283-288. 54 HÖGYE 1994, 505. - Bihari János (Nagyabony, 1764, okt. 21. - Pest, 1827. ápr. 26.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész. Édesapja is hegedűs volt. 1801. körül érkezett Pestre, és itt megalakította híressé vált bandáját, amely többnyire 5 tagból állott (cimbalmos és vonósok). Nyugtalan vándoréletet élt, melynek során bejárta Magyarországot. Működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető. 1 822-ben Liszt Ferenc is hallotta játékát és nagy elismeréssel emlékezett meg róla. 1823-tól pályája már lassan hanyatlott. 1824-ben baleset érte, eltörte bal karját. Ez véget vetett virtuóz pályájának. Bár még továbbra is hegedült, a prímásságot kénytelen volt másnak átengedni. 1825-ben a királyné koronázásakor még játszott. Idős korára magára hagyatva élt. Csermák Antal György (1774. - Veszprém, 1822. okt. 25.) zeneszerző. Születésének helye nem ismert, cseh vagy morva származásúnak tartják. Egyes életrajzi források szerint 1790 körül Bécsben dolgozott hegedűtanárként, 1 795-ben a pest-budai magyar nemzeti színtársulat első hegedűse volt. Ugyanebben az évben hangversenyt is rendezett a színházban. Később egy-egy vendégszerető nemesi kúrián él hosszabb rövidebb ideig. A verbunkos zenét akkor szerette meg, amikor Gödöllőn Grassalkovich Antal vendégeként Bihari Jánost hallotta játszani. Talán a komédiáséletet élők hatására lett vándormuzsikussá, így bebarangolta az egész országot, a módosabb polgári házaktól a vidéki nemesi kastélyokig vitte el az akkoriban még politikai tartalmakat is hordozó verbunkost. - Lavotta János (Pusztafödémes, 1764. júl. 5. - Tállya, 1820. aug. 11.) zeneszerző, hegedűművész. Nagyszombatban, majd Pozsonyban tanult, ez utóbbi helyen jogi tanulmányokat kezdett. 1786-ban Pestre került, ahol folytatta jogi tanulmányait. Egy ideig a kancelláriánál hivatalnokoskodott, majd Zichy Károly grófnál volt nevelő, 1792-től 1793-ig a pestbudai magyar színjátszó társaság zeneigazgatója. Miskolc, Kolozsvár az útja, ahol 1802-04 között a színjátszó társaság karnagya, Mint vándormuzsikus különböző nemesi kúriákon fordult meg; 1816-ban Debrecenben zenemüboltot nyitott, 1817-től kezdve betegsége mindinkább elhatalmasodott rajta. Ujabb vándorévek után 1820-ban Tállyán telepedett le. A verbunkos elő korszakának