Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 30. ( Szekszárd, 2008)
Vizi Márta: Két kerámia tárgytípus az ozorai várkastélyból. Sütőtálak és mázatlan tányérok
A leletek egy része a sáncfeltöltésben volt, jó részük pedig az egykori sáncárokban lévő téglás, törmelékes feltöltési rétegben. A sáncfeltöltésben már megtalálhatók, de a 18. század építési, bontási törmelékeiben is. Úgy gondolom, hogy használatban főként a 17. században lehettek. Gerelyes Ibolya és Feld István feldolgozta a várkastély ásatásakor feltárt hódoltságkori gödröket. 2 ^ Mázatlan tálasedény töredék nem volt a gödrök anyagában. A leletanyagában egyebek mellett csak talpastál töredékek kerültek elő, valamint két táltöredék, amely azonban mázas volt. Igen fontos, hogy mázatlan tányérok Gaál Attila Szekszárd-palánki ásatásán is kerültek elő. 23 A tál-tányérok kronológiája szempontjából említésre méltónak tartom, hogy Decs - etei ásatásunkon 24 nem került elő ilyen töredék. Ete 1620 és 1629 között elpusztul. Mázatlan tálak a középkori magyar kerámiaanyagban is előfordulnak. Kőszeg várának feltárásából a 13. századból származik egy nagyméretű, belsejében bekarcolt koncentrikus körökkel, hullámvonallal és ferde benyomkodásokkal díszített edény. 25 A 15. század első felében, közepén kezdenek megjelenni a finomabb asztali edények, cserépből. Ferde oldalú, vízszintesen kiálló, bevagdosott peremű, vagy körpecséttel ellátotl jól iszapolt anyagú tálak vannak. Holl Imre véleménye szerint elképzelhető, hogy kézmosó tálkénl használták. 26 A 15. század 2. feléből is vannak ferde oldalú tálak, vörös anyagú tálak. 27 A 16. század közepén elpusztult Sarvaly faluban is csak három töredék került elő. Finom anyagúak, meredek oldallal, vízszintes peremmel. Parádi Nándor véleménye szerint nem lehetnek gyakoriak a falvakban az ilyen típusú tálak Sarvalyon is a leggazdagabb házban kerültek elő töredékeik. 28 A kerámia tálak, tányérok elterjedésére vonatkozóan Holl Imre véleménye szerint; bár a 15. század else felében megjelennek a cseréptálak, a fa tálak, tányérok szerepe még később sem csökken. 29 (A 13. századbar használt cseréptál forma a 15. század végére már eltűnik. 30 ) Ezt a véleményt erősíti Simon Zoltánnak a füzér vár kapcsán végzett kutatásainak eredménye. (Füzér ugyan igen messze van Ozorától, mégis fontosnál tartom megjegyzését.) Igen kevés töredék került elő a vár ásatásából, azok is inkább mázasak. Keltezésül szerint a 16. század első feléből származó rétegekből biztosan nem kerültek elő. 31 Az asztali edényekkel kapcsolatos írásos adatok alapján Füzéren 1654-ig minden összeírás említ fatányérokat, amelyek bükkfábó faragottak, négyszegletesek és kerek formájúak voltak. Miklós Zsuzsa Márianosztra - Toronyalján tárt fel kutat, amelyből fa edénykék is előkerültek. 33 A kúl leletanyaga az ásató véleménye szerint a 15. század végéről, a 16. század elejéről származik. 34 A fa tálkái párhuzamaként XVII-XVIII. századi inventáriumok feljegyzéseit említi. 35 Ezek alapján az adatok alapjár tehát igen késői időszakig használatban voltak a fa edények. Rita Buchholz Wismarból közölt, a beginák kolostorából leletmentés során, nagy mennyiségben előkerül 1 14-16. századi fa leleteket, köztük különböző típusú fa tálakat és tányérokat. 6 A fenti, csak példaként említett adatok alapján látható, hogy nem megoldott a tálak, tálasedényei kronológiája. A középkori cserépből készült tálak, tányérok más típusúak, mint a fent tárgyalt, feltehetőleg 16-17. századi, mázatlan tányérok, tálak. Mindemellett nem tudható pontosan, mikor szűnik meg a fábó készült tálak, tányérok készítése. A felmerült kérdéseknek a megoldásához azonban a 16-18. százac időszakára keltezhető lelőhelyekről származó anyagok összegyűjtésére, részletes elemzésére van szükség. 37 11 GERELYES - FELD 1986, 161-182. 23 Ezúton is köszönöm Gaál Attila szíves közlését. A Szekszárd-palánki török kiserőd a 16. század legvégétől a 17. század végéij létezett. 24 Miklós Zsuzsával (MTA Régészeti Intézete) 1986 óta folytatjuk a mezőváros kutatását, ásatását. 25 HOLL 1992, 27. old. 131. kép 26 HOLL 1992, 28. old. 69. kép 11. 27 HOLL 1992,31. old. 58. kép 18-21. 28 HOLL-PARÁDI 1982, 104-105. 54. kép 3, 160. tábla 7. HOLL 1992,27. JU HOLL 1963, 77. 31 SIMON 2000, 138. old. 81. ábra 32 SIMON 2000, 137-138. 33 MIKLÓS 1997, 36. 34 MIKLÓS 1997,38. 35 MIKLÓS 1997, 36. 36 BUCHHOLZ 1994, 62-89. old. 4-10. tábla. 37 A tárgyrajzokat Vizi Márta, a fotókat Gere László készítette. A 2-19. táblák grafikai munkáit és szerkesztését Sági Szilvia végezte.
