Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon
legérdekesebb tájékoztatást a főkertész adta. De az ózsáki kovácsmester, Kovács János szakértelme se ismeretlen előttünk. Máig őrzi ennek tanúbizonyságát az az általa készített kovácsolt vaskapu, amely Leopold Sándor Széchenyi utcai házát díszítette, annak lebontását követően pedig a Sajtóház homlokzati falára kerülve máig megtekinthető. (Id. 8. kép) Fejlesztések a gazdaságban „Ma 400 lélek él s 30 hatalmas épület áll, ott ma 18 holdas gyümölcsös, népes iskola, artézi kút, vízvezeték van, a munkáslakások szárazak, téresek s a puszta halálozási százaléka a legalacsonyabb a vidéken. Az ózsáki föld ma Tolnamegye egyik legnagyobb, gőzműveléssel átdolgozott, belterjes kultúrterülete. " - vonta meg Ozsákpuszta félévszázadnyi fejlődésének mérlegét 1920-ban ifj. Leopold Lajos a bérlet lejárta apropóján. 210 Sajnos a Szekszárdi Közalapítványi Uradalom iratainak 1900-tól az 1920-as évek elejéig történt áttekintése során nem bukkantam hasonlóan adatgazdag iratanyagra, mint amilyennek az 1882. évi bérleti szerződés és mellékletei (pl. leltár) bizonyultak, így nincs módom, hogy részletekre menően, mindenre kiterjedően mutassam be ifj. Leopold Lajos ózsáki gazdálkodását. (így arra se tudok pontos adattal szolgálni, hogy mikor került jogilag ifj. Leopold Lajos bérletébe Ozsák. 211 ) Arra viszont a rendelkezésre álló adatok alapján van lehetőségem, hogy a XX. század első két évtizede alatt a gazdaságban végbement fejlesztésekre hosszabban kitérjek. Fontos ez , mert ifj. Leopold Lajos ózsáki működése pont a gépesítés, illetve a kezdeti infrastruktúra- és közműfejlesztések időszakára esik, amikor egyes technikai újdonságok, pl. telefon, villamosság felhasználása az exkluzivitásból épp a tömegfogyasztás irányába mozdult el. Artézi kút, vízvezeték, gőzmüvelés - melyeket imént idézett cikkében Leopold is felsorolt. Mindehhez hozzátehetjük, hogy a gazdaságban elevátor 212 is volt, ami az 1919-es eseményekben meglehetősen szomorú szerephez jutott. 213 Ha a gépesítés fokát vesszük, 2-2 lokomobil és vetőgép, valamint 1 járgány már az 1890es évek második felében volt a gazdaságban. 214 (Ebből az időszakból egy gépészt is ismerünk, a Dusnokon született Rockenstein Sándort. 215 ) De nagyobb volumenű gépesítésre, egy egész munkafolyamatot átalakító gép beszerzésére 1904/05-ig várni kellett. McCormick-féle aratógépek. Ez az amerikai típusú McCormick kévekötő aratógép volt, amelyből 1904től Ozsákon 8 db is működött. A gépről a főbb tudnivalókat, és a gazdaságban róla szerzett tapasztalatokat ifj. Leopold Lajos neje, Jacobi Lívia foglalta össze egy Szabó Ervinnek 1905. júliusában írt levelében: „Egy ilyen géphez egy ember és egy gyerek közreműködése szükségeltetik, s egy McCormick kévekötő gép naponta 8-10 katasztrális holdat learat, ami megfelel 25-30 ember napi munkájának. A gépek Chicagóból jöttek, s a hozzá használt kötőfonál Manilla szigetéről. Ha talán mégis rászánja magát, hogy bennünket meglátogasson (amit nagyon remélünk), bizonyára érdekelni fogja a gépek klasszikus munkája, amely az emberi munkánál sokkal tökéletesebb és egyenletesebb, s minthogy kevés gabonát hullat el, sokkal gazdaságosabb is. ". Az aratógépek, a róluk nyert tapasztalatok komoly hatást tettek Leopoldra. Egyrészt inspirálták a tudóst; az Aratógép szociológiája c. tanulmánya 1906 elején jelent meg a Közgazdasági Szemlében (73-109. p.). Másrészt a baloldali érzületű embert megérintette az aratógép költséghasznosságának árnyoldala: ennek kapcsán a mezőgazdasági gazdálkodó és vállalkozó nyereségorientált szemlélete ütközött a szociális érzékenységgel. Nejének előbb idézett levele szerint Leopoldnak úgy sikerült az aratómunkától eleső napszámosok miatt „nyugtalankodó lelkiismeretét" - amelyet tetézett, hogy ekkor zajlott a nagy dunántúli aratósztrájk - csillapítania, hogy a gépekkel nem végezhető munkákra még így is volt Ozsákon féléves 210 Tolnamegyei Újság 1920. április 24. 2. 211 Ellenben ebből az időszakból Palánkpuszta és Józsefpuszta vonatkozásában maradtak fenn bérbeadással kapcsolatos iratok, szerződések az uradalom iratai közt. 212 Persze nem egyértelmű, hogy itt az emelőszerkezetet kell-e értenünk, mert régen a gabonaraktárokra is használták e kifejezést. 213 Erre húzták fel ugyanis az erre portyázó vörösök egyik foglyukat. - Tolnamegyei Újság 1920. június 19. 3. 214 GAZDACÍMTÁR 1897. 118-119. 215 Neje, a Pakson született Goldberger Hanni. Aranka leányuk 1894 nyarán született. - TMÖL, Felekezeti anyakönyvek másodpéldányainak gyűjteménye, szekszárdi izraelita hitközség születési anyakönyve 216 LITVÁN - SZŰCS 1978, 142. 457
