Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

Ebben nyilván szerepet játsz(hat)ott szülei társadalmi állása, vagyoni háttere, édesapjának a neológ izraelita egyházban viselt vezető szerepe, de az már Lajos jószívűségét, elkötelezettségét jelzi, mikor 1896/97-es tanévben az önképzőköri szavalóverseny nyertesei az ő ajándékait nyerik jutalomképpen. O maga ugyanekkor a Tóth Kálmánról elnevezett önképzőkörben viselt munkájáért, „főjegyzői tisztben viselt buzgólkodásáért" Hock J. Vigasztalások c. könyvét kapta. Az önképzőkörben egy évvel korábban ellenőr, míg a segélyező egyletben hatodikosként másodjegyző, hetedikben első jegyző volt, végzősként pedig a pénztáros rendkívül felelősségteljes tisztét töltötte be.

102 Mint említettük, ifj. Leopold Lajos nem volt mintatanuló, nem foglalkozott minden tantárggyal ugyanolyan szorgalommal. Polgári iskolai és gimnáziumi éveiből kiderül, hogy a magyar és a történelem tartozott kedvenc tárgyai közé. Ezt összevetve a latin nyelvből szerzett jó, néha csak megfelelt érdemjegyekkel, jól érzékelhető, hogy Leopold igazából nem az antik világ, vagy a középkor története után érdeklődött, hanem sokkal inkább a közelmúlt iránt. Gimnáziumi önképzőköri munkája is arra utal, hogy a társadalom vizsgálata, annak kérdései foglalkoztatták igazán. Érettségi tételei kapcsán már utaltunk hetedikesként írott, elsődíjas pályaművére „Miféle tanulságok vonhatók le nemzeti múltunkból a jövő évezred szerencsés folyásához?" - mely már-már a szociológust jelző evolucionista társadalomszemlélet megnyilvánulásának tűnik. A bajai gimnáziumban eltöltött évek, az önképzőköri munka azonban nemcsak azért voltak jelentősek az ifjú Lajos életében, mert humán beállítottságának megfelelő képzésre volt itt lehetősége, és elmélyíthette ezirányú érdeklődését. Nem feledkezhetünk el a gimnázium, illetve önképzőköri munka egy más irányú hatásáról sem, hiszen ismert, hogy a közép- és felsőfokú iskolák fontos, az alapfokú oktatásnál jóval komolyabb szerepet játszottak az asszimilációban.

103 Különösen igaz ez a humán profilú gimnáziumokra, melyek szemben a gyakorlati szakismeretek átadására koncentráló kereskedelmi, ipari tanintézettekkel, a korszakban nagy presztízzsel járó klasszikus műveltség elsajátítása mellett a magyar kultúra átadását is biztosították, illetve a magyar nemzethez tartozás érzésének elmélyítéséhez is hatékonyan hozzájárultak. így ifj. Leopold Lajos kapcsán elég, ha csak visszaemlékezünk az általa elmondott, szavalt versekre (szinte csak magyar költők művei, köztük Petőfi, Arany, Vörösmarty klasszikusai), vagy arra, hogy önképzőköri munkájának kedvelt tárgya a magyar történelem volt. IV. A 15-18 éves ifjú gondolatvilága Ifj. Leopold Lajos önképzőköri ambíciói szerencsére iskolái falait is túlnőtték, amelynek eredményeként több ekkoriban született írása, verse maradt ránk az 1894. január 1-én indult, dr. Rupp Kornél által szerkesztett Tanulók Lapja megsárgult lapjain. A lap 1894. januári bejelentkező cikke szerint „Magyarország egyetlen komoly, számbavehető s valóban középiskolai ifjúság számára készülő lap"-}a első évfolyamában Leopold már szerepelt Téli séta c. írásával, 1895-től pedig a lap „munkatársainak" sorában olvashatjuk nevét. Gimnáziumi évei alatt, 1894-1897 között Leopoldnak összesen 17 megjelent írását számoltam össze. Ezek címei megjelenésük sorrendjében az alábbiakban olvashatók: 1894: 1896: Téli séta máj. 15.7-8. p. Az apostol (vers) 33. p. Éji látogatás (vers) 60. p. 1895: Cicero és Kossuth I. 76-77. p. Szülőföld és haza 235., 238-239. p. Cicero és Kossuth II. 91-92. p. A millennium és Magyarország diáksága 589-590. p. Byron (vers) 693. p. A fiancia forradalom tanulságai I. 602-603. p A francia forradalom tanulságai H. 622-623. p. 1897: A millennium és Magyarország diáksága III 642. p. A vén tölgy (vers) 86. p. Halottak napján 731., 734. p. Velencei emlék (vers) 157. p. A kis szőke Guguhoz 718-719. p. Az utolsó 545-546. p. Karácsonyi rege 806-807. p. 101 Crbkfg.ért. 1896/1897, 103-104. 102 Crbkfg.ért. 1894/1895, 64, 1895/1896, 52, 67, 1896/1897, 108. 103 KARADY 1997a, 112-113.; KARÁDY 1997b, 22-23. 433