Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon

fenntartásában is szerepet játszhatott.

16 így például a família gazdasági felemelkedését megalapozó távolsági kereskedelem hatékonyságát, sikerességét nyilván pozitívan befolyásolta, ha azt egyszerre hárman vagy négyen végezték a családból. így például 1848-1850 között a fivérek (Károly és Sámuel) mellett az édesapa, Izsák is több vármegyébe kért útlevelet, amelynek birtokában jellemzően Baranyába, Bácsba és Eszékre kereskedtek.

17 Az 1850-es és 1860-as években is együttműködés jellemezte a fivéreket, immár Károlyt és Sándort. A vármegyeszékhelyhez és a közalapítványi uradalomhoz kötődő széleskörű tevékenységükből (vármegyei szervezet ellátása, útépítés, uradalmi regáléjogok, illetve Szekszárd fogyasztási adójának bérlete, pénzkölcsönzés, mészárszék, szeszfőzde) idővel a borkereskedelem emelkedett ki. Jálics A. Ferenc pesti bornagykereskedő szekszárdi partnereiként a Leopold fivérek már az 1850-es években a város legnagyobb borkereskedőivé nőtték ki magukat. Glósz József adatai szerint az 1860-as évek elején évi 30000 akó bort forgalmaztak.

18 A tevékenységi körök 1870-es évekre végbement tisztulásával és részbeni szétválásával a borkereskedés Károly, majd gyermekei üzletévé vált. Eközben Sándor mezőgazdasági nagybérleten való gazdálkodásra állt át. Leopold Károlynak és Sándornak a gazdaság területén folytatott működése a következő generáció belépésével teljesedett ki. Károly és Sándor részéről a hat-hat felnőttkort megért gyermek révén a család gazdasági tevékenysége térben is kiszélesedve, már a megyehatárokat is túllépte. Ez legnyilvánvalóbban a mezőgazdasági nagybérletek 1890-es évek végére kiépülő rendszerében öltött testet: a hat fiúból öt vitt egy-egy gazdaságot, a kivétel dr. Leopold Kornél volt. Emellett még a Leopold családhoz sok szállal kötődő, 1885-ben gründolt Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank fémjelezte leginkább a família gazdasági életben elfoglalt pozícióit: a szekszárdi székhelyű pénzintézet vezérigazgatója 1901-1911 közt Leopold Sándor, 1911-1933 közt dr. Leopold Kornél volt.

19 A gazdasági élet mellett a Leopoldok a közélet és a társadalmi élet területén is fontos tevékenységet fejtettek ki, jelentős pozíciókra tettek szert. A famíliának a helyi társadalomban elfoglalt státusát, megszerzett befolyását a vagyon mellett főként három intézmény biztosította, mely ráadásul különböző területeken szolgált szilárd támaszul. A tavaly megjelent Ijj. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányomban ezekről részletesen írtam, így most csak jelzésértékűen szólok róluk: izraelita hitközségszervezet, Tolnavármegye c. lap, és a már említett Tolnamegyei Takarék- és Hitelbanki Az izraelita hitközségszervezetről elmondható, hogy annak vezetését a Hitelbankhoz hasonlóan monopolizálták. Ez nemcsak abban merült ki, hogy hosszú évtizedek alatt Leopold Károly, Sándor és dr. Leopold Kornél is betöltötte a szekszárdi hitközség elnöki székét, hanem főképp abban, hogy az egy szinttel magasabban álló neológ területi egyházszervezeti egység, a Baranya-Tolna megyei hitközségkerület elnöki tisztségét szintén kisajátították. Az egyházkerületet 1869-ben kinevezett kerületi biztosként megszervező, azt egészen haláláig, 1912-ig vezető Leopold Sándort ugyanis másfél éves intermezzót követően 1914. március 24-től itt is dr. Leopold Kornél követte az elnöki székben.

21 A város életének befolyásolására, a helyi közösség ügyeibe való beleszólásra a Tolnavármegye c. lap adott még további lehetőséget, amelyet dr. Leopold Kornél 1890/91 fordulóján engedett útjára. A kormányzó szabadelvű párt irányvonalát követő, a párt helyi organizációjában fontos szerepet játszó lap egyúttal tulajdonosának, felelős szerkesztőjének, dr. Leopold Kornélnak a közéleti pályáját is elősegítette: a századforduló időszakára ő lett a párt vármegyei szervezetének jegyzője.

22 Természetesen a család befolyása a korabeli közhatalmi testületekben, önkormányzatokban szervezett formában is érvényesülési utat nyert. így például a dualizmus korszakában a Leopoldok közül hatan is tagjai 16 A mobilitási készség és a magas gyermeklétszám összefüggésére Id.: TÓTH 1989. 64-65. 17 Leopold Károly 1848-1849-ben többször kapott engedélyt, Leopold Sámuelnek 1849. januárjában állítottak ki fél évre szóló útlevelet, Leopold Izsák 1850. április 19-én kapott több vármegyébe útlevelet. - TMÖL, Cs. Kir. Megyehatóság i, útlevélügyek dispenzációs jkv. 18 GLÓSZ 1994, 62.; - Jellemző, hogy Leopold Károly temetéséről szóló, a fia, dr. Leopold Kornél lapjában megjelenő tudósítás a részvevők felsorolásában a helyi és vármegyei notabilitásokat megelőzve elsőként említette Jálics A. Ferencet, mint akivel az elhunyt „több mint ötven éven állt legmelegebb, legbensőbb összeköttetésben ". Tolnavármegye 1902. május 18. 3. 19 A család gazdasági tevékenységét összefoglalóan ld. CSEKŐ 2006c, 458-461. 20 A Leopold családhoz hasonló felemelkedésre, a zsidó közösségen belüli vezető szerepen túl a helyi társadalom egészében érvényesülő befolyás megszerzésére más városok esetében is volt példa. Pl. erre Nagykanizsa esetében a Gutmann, Egerben pedig a Kánitz família. - KERECSÉNYI 1979.; ORBÁNNÉ 2005, 70-73. 21 Vallás- és közoktatásügyi minisztérium 1869. október 18-i rendelete, TMÖL, Alispáni i. 976/1869; Tolnavármegye és a Közérdek 1914. március 26. 3. Leopold Sándor nekrológját ld. a helyi sajtóban: Tolnamegyei Közlöny 1912. november 3. 3., és a neológ felekezeti sajtóban: Egyenlőség 1912. november 3. 10-11. 22 Ld. a lap huszonöt éves évfordulójára kiadott jubileumi szám cikkeit. - Tolnavármegye és a Közérdek 1915. december 24. 417