Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Gaál Zsuzsanna: A passzív ellenállás másfél évtizede Tolna megyében
országgyűlés elé. Én igen kevés anyagot találok e czélra, megyetársaim gondolkozásában, saját csekély befolyásomat minden esetre arra fordítandom, hogy a megye és vele Te annak szeretett főkormányzó)a, ha nem is dicsőséggel de becsülettel hatolhasson ki a tömkelegből, melybe bennünket teljes meggyőződésem szerint, csakis az ókonzervatív pártnak önző, hamis alapokra fektetett számítása hozott. Azt látom, hogy reánk hárították a nemzet irányában azon szerepet, mellyel ők Bécsben a birodalmi tanácsban önfeláldozással teljesítetek: a gesztenyének a parázsból való kikaparását. Adja Isten, hogy kacsóinkat meg ne égessük. " Tolnában a megyei állandó bizottmány 1861. január 7-én alakult meg, a többi megyéhez képest viszonylag későn, hiszen a bizottmányok zöme már december folyamán megtartotta első ülését 26 . A testület 801 választott tagból állt, ami később 57 rendszeresített állásban levő és 35 tiszteletbeli tisztviselővel egészült ki, akik szintén szavazati joggal rendelkeztek. A nagy létszámú bizottmányon belül a középbirtokosok súlya biztosított: Zombán 27 választott tag közül 16 Dőry, Bonyhádon 30-ból 8 Perczel, Hídvégen, 6 tagból 4 Jeszenszky. 27 A főispán beiktatása ünnepélyes keretek között zajlott, az ülés alaphangulatára Sztankovánszky megbékélést sugalló beszéde nyomta rá a bélyegét. Szólt az elmúlt „szerencsétlen" tizenegy év veszteségeiről, a közéletben korábban aktív szerepet vállaló Dőryk, Perczelek, Forsterek, Kornisok haláláról és arról a súlyos csapásról, amit Bezerédj István elvesztése jelentett. Röviden megemlékezett azokról is, akiket a „közelebb uralgott idegen kormányrendszer" idegenített el: „ők megbélyegezve nincsenek, előbb utóbb hivatalos körünkbe visszafogadhatok lennének" 28 Ennek azonban még nem érkezett el az ideje, az újonnan alakuló önkormányzat vezetésében most azokra számítanak, akiknek „szeplőtelen a múltjuk" és tapasztalatuk is elegendő a felelősségteljes pozíciók betöltéséhez. A középbirtokos nemesség prominens képviselőin túl Sztankovánszky számított az értelmiség jeleseire is, a nép egyszerű fiaitól pedig azt várta, hogy az 1848-ban nekik juttatott politikai jogokra értelmileg és erkölcsileg elég érettnek bizonyuljanak. 29 Az alakuló ülés másik szónoka ifj. Bartal György, aki Bezerédj István tanítványaként az 1840-es évek elején került a liberális eszmék hatása alá. A forradalmat minden következményével együtt vállalta, a Batthyány-kormány lemondása után tagja a honvédelmi bizottmánynak, a kormánnyal együtt Debrecenbe menekült, a pénzügyminisztérium osztályfőnökévé nevezték ki. Később annak a kormányküldöttségnek a tagjává választották, amely Aradon a kapitulációs feltételekről tárgyalt. A bukás után internálták, Pestre került politikai fogolyként, felségárulás vádja miatt perbe fogták, csak apja befolyására szabadult, zár alá vett birtokait is ez után kapta vissza. 30 Az önkényuralom éveiben hű maradt liberális eszméihez, a közügyektől visszavonulva Faddon gazdálkodott. Az Októberi Diploma kibocsátása után megpezsdülő megyei közéletben viszont rögtön aktív szerepet vállalt. Apjától örökölt faddi birtoka anyagi függetlenséget, politikai múltja, valamint Bezerédj hez és Sztankovánszkyhoz fűződő barátsága pedig súlyt és tekintélyt kölcsönzött számára a középbirtokos nemesség körében. A konzervatívok műhelyében született kibontakozási tervet először mint láttuk - szkepszissel fogadta, s alkotmányos aggályairól nem hallgatott az állandó bizottmány alakuló ülésén sem. Reálpolitikusként viszont jól látta, hogy a diplomával felcsillanó esélyt nem szabad elhalasztani, a megyei önkormányzatoknak minden fenntartás ellenére is meg kell alakulniuk. 31 Érvelése a deákihoz közeli, aki a konzervatívokkal szembeni távolságtartása ellenére ugyancsak támogatta a megyék újraszervezését. 32 Az állandó bizottmány felállását követően a legfontosabb feladat a tisztviselői kar megválasztása volt. Az önkényuralom időszakának közéleti ernyedtségét követően tulajdonképpen meglepő, hogy a bizottsági tagok részéről meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott a tisztújító közgyűlés iránt. A bizottmány létszámához mért alacsony részvételi arány mellett azonban nem lehet nem észrevenni, hogy a megye legjelentősebb középbirtokos családjai, ha csak egy vagy két taggal is, de többnyire képviseltették magukat az új tisztségviselők megválasztására hivatott gyűlésen. Itt vannak a Dőryek, a Perczelek, s megjelent Bartal 5 TMÖL Sztankovánszky cs. i. 19. dob. 65. pali. 6 SZABAD, 1969. 166. p. 7 HORVÁTH, 1978. 191. p. 8 TMÖLKjkv. 1861. 1. 9 TMÖLKjkv. 1861. 1. 0 BARTAL, 1937. 128-129. p. 'TMÖLKjkv. 1861. 1. 2 SZABAD, 1969. 93. p. 403
