Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)
Balázs Kovács Sándor: Sírversek a sárközi temetőkből (Bogár István gyűjtése alapján)
E sirkövet Tóth Mihály jó Atyám/ S Balogh Erzsébet kedves Szülő Anyám/ Sok boldog éveket érjetek s majd végre/ Ti is hozzám juttok porlani a földbe./ Nektek is majd midőn eljön végórátok/ Engemet újra ismét majd megláttok/ Isten veled világélet síromban bátran térek. 92. Itt nyugszanak/ Istenben boldogult/ Felejthetetlen drága fiunk/ MÓZES ISTVÁN/ Ki élt 24 évet/ Kit gyilkos kéz pusztított elJ 1914. január 18-án./ Szeretet neje/ Tóth Erzsébet/ Kisleányuk. Erzsébet/ Kisfiúk: István/ Édesatya/ Mózes János/ Édesanya/ Takács Sára/ Nagyatya/ TAKÁCS MIHAL Y/ Élt 78 évet/ Meghalt 1912 jul. 17 J Nagyanya/ Czeczei Sára/ Áldás béke poraik felett Ha van e kőnél súlyosabb:/ Az a szülői fájdalom./ Csillog mindig e sirhalom./ Az özvegy az árvák könnyétől/ De jaj, de könny hiába kel/ Az ifjan szétroncsolt kebel/ Nem ébred mindezekre fel./ Gyakran kijár e sirhalomhoz/ A szülői szív-fájdalom./ Az özvegy két kicsi árvával/ Nehéz gyászhon itt leömöl/ Az a kéz vágta szivök sebét,/ Mely kioltá az életét,/ S nem hagyja azt soha beforrni/ A virrasztó emlékezet. Lágyan susogjon a szellő/ Lassan dalolja kis madárka/ Hogy a drága halottunknak/ Csendes legyen siri álma. 115 A gyűjtés óta a sírkövet megvásárolták és a sírfeliratot lecsiszolták, így a sárpilisi temetőben csak a sírkő látszik az új tulajdonos család neveivel. Tóth Mihály, édesapja szintén Mihály 1866. jan. 10-én nősült Sárpilisre Alsónyékről. Itt két gyermekük látta meg a napvilágot, az idősebb Erzsébet születése utáni napon elhunyt, Mihály 1871. november 2-án érkezett, megérve a házasodási kort feleségül vette a decsi Sallai Erzsébetet, vele kevés ideig élt együtt, 1890. október 11-dikén, 19 esztendős korában munka közben elragadta a vetőgép és meghalt. A család tagjai, édesapja 46 éves, édesanyja 39 éves volt, testvére már nem született és így halála után a nem kis vagyont a rokonok örökölték. Tóth Mihályné Balogh Erzsébet 1908. dec. 30-án halt meg. A család Sárpilis egyik legjobb anyagi körülmények között élő családja volt: 1883-ban 24 kh földdel rendelkeztek, 1901-ben 25 kh-dal, idősb Tóth Mihály 1892-1901 között képviselő-testületi tag, 1897-1901 között presbiter. 116 Mózes István szülei: Mózes János és Takács Sára. Három testvére volt, de egyik sem érte meg a felnőttkort, Mózes István 1890. márc. 24. és 1914. jan. 18. között élt. Feleséget Alsónyékről hozott magának, Tóth Erzsébetet, két gyermekük született Erzsébet és István, a fiú már apja halála után 1914. febr. 20-án. A családnak 1901-ben 39 kh. földbirtoka volt. Mózes István, akinek a sírkövet emeltette a család 24 évesen vadászbaleset következtében hunyt el. A helyi lap, a Tolnavármegye és Közérdek a következőképpen írta le az esetet: „Halálos szerentsétlenség vadászat közben! Vasárnap délfelé erőtől duzzadó két vagyonos fiatalember ment ki Sárpilisen a határba vadászgatni. Mózes István és Dávid János beszélgetve, tréfálódzva haladtak egymás mellett, majd megtöltötték fegyvereiket és várták az alkalmat, hogy egy vadra elsüthessék puskájukat. Közben azonban véletlenül elsült Dávid János fegyvere s a mellette 8 lépésre haladó Mózes István térdébe ment csaknem az egész töltés. Az alig 24 éves fiatalembert beszállították a Ferenc közkórházba, ahol ápolás alá vették. Eletét megmenteni nem lehetett, vérmérgezés ölte meg kedden délután. A hullát felboncolták, majd pedig Sárpilisre szállították, ahol nagy részvét mellett helyezték örök nyugalomra. " Tolnavármegye és Közérdek 1914. jan. 22. 378
