Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor: Sírversek a sárközi temetőkből (Bogár István gyűjtése alapján)

31. E gyászos sirhalomba/ Eletem legszebb korában/ Szálltam a fold porába/ PORNYl JUDITH volt a nevem/ Nagyon rövid volt életem/ Húsz évet éltem./ 1903ik évben augusztus elsején/ Hozattam e gyászos temetőbe/ Már én nékem el kellett mennem/ De te hü kedvesem/ Elmaradtál tőlem/ Kedves férjem, Bajnok István/ Kivel boldog házasságban/ Eltem 3 és fél évet./ Utánam maradt árva hű fiam,/ Kinek neve volt BAJNOK ISTVANKA, de már/ Most itt takar mindkettőnket gyászos/ sírhant földi életet élt e....J édes atyám Pörnyi István és/ gyászba borult édes anyám Ketskeméti/ Judit, öreg atya Pörnyi István és anya/ Tóth Judit. Itt nyugszik még nagy/ nénje PORNYl JUDITH két családjával élt/ 28 évet, meghalt 1900ban április 16án./ Hátra maradott árvája Könczöl András/ Áldás, szeretet és Béke őrködjék feletted./ Ezen emléket emeltette szerető/ Édes atyja Pörnyi István és/ szerető édes anyja Ketskeméti Judit. PÖRNYI/ ISTVÁN meghalt 1905 ápril 28án élt 71 évet. (Másik oldalon) Pörnyi István/ családi sírboltja/ Itt nyugszik/ szeretett leányunk/ PÖRNYI JUDIT/ és kis fija/ BAJNOK ISTVANKA/ meghalt 1903 Augusztus hó 1 Oen/ élt 3 hetet.

49 32. KÖNCZÖL PÉTER/ 1838-1902/ Leánya/ KÖNCZÖL ÉVA/ 1883-1919/ És négy gyermekével Utas meg ne háborítsd e csendet/ Mely a sir felett lebeg/ Itt a jó édesanyánknak/ Fáradt teste szendereg/ Eltében értünk sokat virrasztott/ Hadd nyugodjék hamva/ S hogy elhagyott kietlen bus tanyává/ Vált, hajdan boldog békés otthona. Emeltette Nyéki János,

50 33. Hiába biztattak/ Hiába beszéltek/ Tudom azt az egyet/ Hogy nem soká élek Meghasad a szivem/ Es én elenyészek/ Megszűnnek akkor majd/ Minden szenvedések A síremlékemre/ Véssétek rája/ Itt hervad a hűség/ Eltépett rózsája. SZÉL MIHÁLY/ Élt 19 évet/ Meghalt 1908 szept 20.

51 34. Itt nyugszik/ Felejthetetlen atya/ KALÁN JÁNOS/ Élt 51 évet/ Megh. 1902 szept. lén/ Házasságban töltött 32 évet/ Hátra marat özvegye/ Döme Judith/ Lányuk volt/ KALÁN JUDITH/ Élt 21 évet/ Megh. testvére nem volt, házas volt, felesége Adorján Erzsébet halála után ismét férjhez ment. Szél János halálakor 24 éves volt, tébécében halt meg. Molnár Éva Szél János nagyanyja volt. Borjáti Mihályné Szél Éva pedig nagynénje. 9 Pörnyi Judit szülei: Pörnyi István és Kecskeméti Judit, egyetlen leány volt, így a család kihalt, férje Bajnok István ismét megnősült. Fiuk, Bajnok István is meghalt anyja után, 1903. aug. 9-én, 21 napos korában. 0 Könczöl Péter szülei: Könczöl János és Kozma Sára. Könczöl Péter 1837. máj. 10. és 1902. márc. 14. között élt, 65éves korában hunyt el tüdővizenyőben. Felesége Bálint Éva volt, három gyermekük született, mindannyian megérték a felnőttkort. Könczöl Éva 1873. okt. 3. és 1919. máj. 10. között élt, 46 évesen tébécében hunyt el, férje Nyéki Pál volt. Szülei: Könczöl Péter és Bálint Éva. 1 A 31. lábjegyzetben említett Szél Mihályról van itt szó. Szülei: K. Szél Mihály és Dávid Zsuzsanna, felesége Bóli Judit volt, ki a férj korai halála után ismét társat választott magának. Szél Mihály hasonlóan annyi sárközi fiatalhoz tébécében hunyt el, 19 esztendős korában. Szél Mihálynak sem volt testvére, így ez a család is kihalt. - „Az öcsényi nagy módból iparkodunk a még gazdagabb Decsre, a szomszéd községbe, a legérdekesebb, leggazdagabb sárközi portára, a legfiatalabb és legszebb sárközi menyecskéhez, a törzsökös gazdag bíró, Kiss Szél Kálmán unokája feleségéhez, a 'nagyportára'. A bíró egyetlen fiának egyetlen fia (egy portán él a három nemzedék s milyen nagyon elférnek a nagy portán!), Kis Széli Mihály alig tizenkilenc esztendős; öt hónapja múlt, hogy feleségül adták Mihály öcsénkhez Bóli Jánosék (felesége Kara Judit) tizenhatesztendős egyetlen leányát, a házasságuk tizenkilencedik évében született szépséges Judikat. Két nagy vagyon egyesült, két parasztmajorátus politikája aratott diadalt. - egy a szokás - magyarázza az úton Kovách Aladár. - De nem mindig ilyen volt és ma se mindig ilyen a feleségszerzés módja a Sárközben. Vannak ma is még, akik a nótafákkal rakott hosszú dombsoron, ott az öreg Sár fölött, a szőlőhegyen keresik meg a párjukat. Hajdan is ott űzték a leányt a bakháton, horgoson, gyalogúton át, egyik tanyáról a másikra. 'Mikor a nap őszre járt, legény űzte a leányt. " - MALONYAY 1912, 61-62. 361