Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Balázs Kovács Sándor: Sírversek a sárközi temetőkből (Bogár István gyűjtése alapján)

Elérte Kiss Pált a vége,/ volt néki négy felesége,/ mind törvényes volt nem hitlen,/ nem boldog az ember itt lenn. * Itt nyugszik Nagy Bernát/ de nem békességgel./Mert egy sírba tették/ a feleségével. Itt nyugszik Lakatos Sára,/ itt vagyon ő eltemetve,/ Most történik először,/ Hogy senki sem fekszik mellette. * Itt nyugszik Mező Márta/ Ki úgy fekszik, ahogy szokta vótj Csak a farát nem hányja mert hótt. * Ejnye komám, Kanál Vendel,/ hogy elbánt a halál kenddel;/ de hát bizony ez így divat:/ elmegy, akit az úr hívat.

13 * Itt nyugszik fia holta után/ bús anya fiastul. * Vala nevem Bodó Ferke,/ elnézésből vertek fejbe,/ mert hát akik nekem estek/Zöld Pestára leselkedtek,/ s engem ütének le végül,/ így haltam meg szívességbül.

N A gyász nem más mint a hiány reprezentálása. A közösség azon tagjai, akik hozzátartozójuk halála folytán egzisztenciális - s sokszor érzelmi - krízishelyzetbe kerültek, hosszú ideig rászorultak még a közösség segítségére, illetve kímélésére, védelmére. Ezeknek a személyeknek a megkülönböztetését szigorú parancs írja elő, s számos eszköz szolgálja, például a viselet színválasztása, a gesztusok tompítása, az életmód zártabbá válása stb. A gyász kötelezettsége már nem érvényes az egész közösségre, hanem csak a kiscsoportra, illetve egyénekre.

15 Az alsónyéki református temetőből 1. SZABÓ ISTVÁN/ és/ VECSEI ERZSÉBET/ családi sírboltja E gyász sirhalom most korán holtat fedez/Egy jó édesanyát, s két jó testvért rejt ez/ A jó anya neve Barta Sára vala/ Hatvanegy évet élt a midőn meghala/ A két testvér neve Szabó Erzsébet kit/ Tóth Péter volt férje örökre elvesztőit/ Kivel házasságban három évet töltött/ Kinek a szive most már gyászt öltött/ Szabó Sára volt az ifi abb testvér neve/ Ki legutóbb került e gyászos sírhelyre/ Az idősebb testvér földi élte húsz év/ Majd az ifiabbiké alig tizenhat év/ Ki mint viruló leány költözött el oda/ Hol égi vőlegény vár égi menyasszonyra/ Es bár a jó szülők szivök vérzik nagyon/ Az őket ért mély gyász egy szentelt fájdalom/ Bánatos szivükön lassan heged a seb/ Hisz a feledésnél semmi sem nehezebb./ De valamint minden, úgy a fájdalom is/ Véget ér majd egyszer; s nem szúr mint a tövis/ S ti viszont együtt, s egymáséi lesztek/ Égi hazátokban újra ölelkeztek./ E sírkövet emeltették Szabó István és neje Vecsei Erzsébet/ A mennyekben te vagy nekem csak egyedül én Istenem/ Az egész földön senki sincsen hit kívüled lelkem kedveljen. 2. TÓTH JÁNOS/ családi sírboltja/ Itt nyugszik/ TÓTH JÁNOS/ Élt 70 évet/ Meghalt 1915 február 11 én/ És neje Korsós Sára/ Sánta József/ És neje TÓTH ERZSÉBET/ Született 1872ben/ Meghalt 1907 évi február 20án/ Gyermekei/ Sánta Istványl 894-/ Sánta Erzsébet/ Béke hamvaikra! 13 CZAKÓ é. n. 394. 14 CZAKÓ é. n. 395. 15 KUNT 1987, 180. 16 Szabó István szülei: Szabó István és Barta Sára. Leányai voltak: Erzsébet és Sára. Erzsébet férjhez ment Tóth Péterhez, született egy leányuk, ki 22 napos korában elhunyt. Tóth Péter, felesége halála után ismét megnősült. Erzsébet élt 1882. dec. 6. és 1903. jan. 11. között, Sára élt 1887. szept. 25. és 1903. júl. 9. között. Szabó Istvánné Barta Sára élt 1841. okt. 30. és 1902. szept. 24. között. Id. Szabó Istvánnak 1883-ban 28, ifjabb Istvánnak pedig 17 kh földbirtoka volt. 349