Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

fajtalan parázna életet, maid négy esztendőktől fogva követvén, ugyan Torméz András által együtt kapatván Döme Jánosnak kalapját nagyobb világosságnak okáért gonosz tselekedetekor el is vette: hogy tehát az eddig követett gonosznak eleje vétessék, ugyan ifjú Döme János is 12 pálcza ütéssel meg intetett. "

140 „Sallai Zsúzska az tizedesek által ifiú Döme Jánossal együtt feküdni az házban találtattak egy ágyban azért 12 korbáccsal meg csapatott - a férfi 12 pálcát kapott régi rossz paráznaságban is éltek. "

m Az eklézsiakövetőkről vezetett jegyzőkönyvben is gyakran szerepelnek mindketten. Egy 1802-es bejegyzés szerint „Ifiú Döme János, Sallai Suskával, 4 vagy 5 esztendeig való paráznaságáról midőn vádoltatnék, feleséges, s gyermekes, és így nős parázna lévén, és a Ttes Ns. Vármegye által is meg intettnek: maga önként, lelki esmeretének indíttatásából" vallást tett. 1809-es bejegyzés: „1807dik esztendőben, tavasszal szöllö-mettszés tájban, törvényes, és hites feleségét elhagyván (Döme Jánosról van szó), egy tisztátalan személlyel, kit mint ágyassát úgy tartott elszökött. Kivel is egész őszig oda lévén, nem elébb, hanem szüret után jött haza, ugyan azon esztendőben, kinek neve, Sallai Suska. " 1812-ben írta a lelkész: „Sallai Susánna Ifiú Döme Jánossal tisztátalan életet élvén férfigyermeket szült tölle. "

142 Egyes esetekben igen érdekes rendszabályokat hoztak annak érdekében, hogy a paráznasággal vádolt személyek még véletlen sem találkozhassanak, nehogy kísértésbe essenek. Decsi ,JCozma Mihály, Jakab János feleségével való 11 esztendei gyanús tselekedetei világosságra jővén, hogy tovább az egymás között eddig végbe vitt, gonosz tselekedetnek kút feje meg fojtassék s tovább köztök ne folytossék, mind a férfi, mind az asszony 12 korbáts és pálcza ütésekkel meg büntettetvén, egymástól el vannak tiltva, úgy hogy még az együtt való dolgozásban se legyen czimborás Kozma Mihály Jakab Jánossal felesége kedvéért, érte pedig őket együtt Eötsényi Vajda Pál a menyetskének édes attya. "

143 „Dani Éva, Ifiú Által János felesége, a férjétől paráznaságban találtatott a házánál lakó Nagy Körösi születésű Kováts János nevű vándorló szabó legénnyel... A penitentiát megtette tulajdon férje jelenlétében. "

144 „ Varga János Felesége Hajdú Susa, a mostoha Fia I. Varga Jánossal már jó ideje, hogy alattomba paráznasági életet követvén kiknek gonoszságok jöt világosságra ezek által: Bodó Györgyné Takács Panna Testi szemeivel látta, hogy a mostoha fiával a Szúnyog háló alatt fekütt, második látása, hogy a lába közé is kapkodott, harmadik: hogy a Gyatyáját meg oldott érte mostoha Anya mellett. Torméz Péterné, Pasztarag Erse valya minden tselédestül: Hogy a valóságos Férj tulajdon Feleségével nem él. Külömben mint ő kapta a Szőlő hegyen a Mostoha Fiúval, mert a mint a Kis Gyermekét fél könyéken szoptatta az asszony, a mostoha fiu hátulról dirigálta. "

145 Ez a hátulról való dirigálás úgy tűnik a Sárközben általánosan elterjedt közösülési mód volt. Gyűjtéseink is bizonyítják elterjedt és használatos módját. Egy sárpilisi adatközlőnk visszaemlékezéséből tudjuk, hogy 17 évesen szolgalegényként a gazdag családnál nem csak a munkájára volt szükség, hanem az özvegy idősebb gazdaasszony a szerelmi szolgálataira is igényt tartott. Tésztagyúrás közben kellett kielégítenie a 49 éves özvegy gazdaasszonyt. A sárközi viselethez ebben az időben nem tartozott hozzá a bugyi, vagy ha használtak az olyan volt, amely középen nem volt összevarrva, hogy lábukat szettévé elvégezhessék kis dolgukat, így a közösülésnek sem volt különösebb akadálya. Egy paráznasági és rágalmazási ügy kivizsgálásának jegyzőkönyvi megörökítése igen értékes adatokat szolgáltat mind a sárköziek erkölcsi felfogására, mind a sárközi mindennapi életre. Az őcsényi ifjú Tök István 1831. augusztusában panaszt tett a prédikátornál ugyancsak őcsényi lakos nemes Újvári Cseh Károlyné Zsikó Erzsébet ellen azért, mert az asszonyról már jó ideje az a hír járja, hogy őcsényi Magyar András vejével Héjjós Jánossal: „gyanús társalkodást gyakorol. " Ennek a hírnek valósága felöl Tök István bizonyos akart lenni. Ezelőtt mintegy öt vagy hat héttel ifjú Magyar Jánossal a szőlőhegyen egy este „látván, Decs községi protokollum - 1793. április 14. 141 Decs községi protokollum - 1803. március 27. 142 A poenitentiát tartott személyek jegyzőkönyve Decs - A decsi református egyház tulajdonában. 143 Decs községi protokollum - 1795. február 1. 144 A poenitentiát tartott személyek jegyzőkönyve Decs - A decsi református egyház tulajdonában. 145 Alsónyék községi protokollum - 1806. augusztus 16. - Ifjú Varga János ekkor még legény volt, 1806. november 26-án vette feleségül az őcsényi Fülöp Erzsébetet, kitől négy gyermeke született. Idősebb Varga Jánosra nem igazán illik a tanuk vallomása, hogy nem él második feleségével, hiszen házasságukból hét gyermek született 1799 és 1813 között, persze itt besegíthetett a fia is. A vallomásban említett gyermek, Sára 1804. október 21-én született és rövidesen meghalt. Hajdú Zsuzsannát is Ocsényből hozta idős Varga János. 312