Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

Gyöngykaláris a nyakadba,/ bőg a purdé a hasadba./ Ihaha! Aki miránk bámészkodik,/ Násznagy alá kévánkozik./ ljujujuju jujujju!" Aki minket meggyaláz,/ Pokolban legyen kanász. Ki a kerítésre borul,/A szeme kigurul. Aki eztet irigyli,/ Keze lába törjön ki. Ez az utca birkacsapás,/ A menyasszony szeme csipás! Ki kukucskál az ablakon/ Tarka kutya fossa nyakon! Ide nézz a figurára,/ Ne az anyád szoknyájára. "

63 A népszokások, népi dramatikus játékok kutatása is a szexuális jelenségek nagyszámú példáját hozta felszínre, melyek a magyar néphagyományban is a hajdani termékenységkultuszokra, rítuscselekvésekre vezethetők vissza. így pl. a Luca napi (december 13.) termékenységi varázslások kapcsán beszélhetünk a „tréfás, erotikus részletekről", melyek az emberi termékenységre, a férfiak szexuális képességére, lányok külsejére vonatkoznak. Ezek a mondókák sem öncélú tréfák, hanem mágikus hatásúaknak tartják őket: Luca Panna mén a kútra,/ Nem talál a gyalog útra / Kitty-kotty, kitty-kotty./ Piros almát szór az útra,/ Úgy talál a gyalog útra,/ Kitty-kotty, kitty-kotty./ Jó tojós legyen heteknek tyúkjai, lúdjai/ Kitty-kotty, kittykotty./Akkora legyen lányának csöcse/ Mint a bugyogós korsó / Kitty-kotty, kitty-kotty./ Úgy álljon a fejsze a ny elibe,/Mint az én fütyülöm a helyibe./ Kitty-kotty, kitty-kotty. Kity-koty, kity-kotty/ Maj hajnal lesz, maj ' megvérrad,/ Galagonya kettő, csipkebokor vessző./ (az én tököm kettő.) Ketek lánya foment a tűzhelyre,/ Leégett a szoknyája széle./ (a pinája szőre.) Ketek lánya bement a pocsétába/ Főfröcsögött a sár a szoknyájára./ (pinájára.) Ketek lányának akkora csöcse legyen,/ Mint a dóri korsó,/ Keteknek akkora szalonnája legyen,/ Mint az ajtó./ Annyi tojása legyen, mint égen a csillag,/földön a fűszál, istállóban a lószar. Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kity-koty, kele-kotty,/ Tarisznyába belekottyJ Ha nem annak a szalonnát,/ Kifúrom a gerendát./ Kenteknek annyi csibéje legyen,/ Kity-koty, kity-koty!/ Mind az égen a csillag,/ Fődön a fűszál./ Kity-koty, kity-koty/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kenteknek annyi tojása legyen,/ Mint az istállóba a lószar!/ Kity-koty, kity-koty,/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kenteknek olyan vastag szalonnája legyen/ Mint a mestergerenda!/ Olyan hosszú kolbásza legyen,/ Mint a templomba a harangozó kötél!/ Kity-koty, kity-koty,/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kenteknek annyi zsírgya legyen,/ Mint a kútba a víz!/Annyi bora legyen,/ Mint kanálisba a víz!/ Kity-koty, kity-koty,/ Kentek lányának akkora csöcse legyen,/ Mint a dóri korsó!/ Kity-koty, kity-koty,/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kentek lánya fölmászott a kemencére,/ Leégett a pinaszőre./ Kity-koty, kity-koty,/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Kentek fiának olyan kemény a farka,/ Mint a szilaj bika szarva!/ Kity-koty, kity-koty,/ Maj hajnal lesz, maj megvirrad./ Ha nem annak szalonnát,/ Kifúrom a gerendát!/ Kity-koty, kity-koty,/ Tarisznyába belekoty.

64 A paraszti közösségekben élő emberek ösztönösen és nagyon természetes módon viszonyultak a szerelemhez. A szerelemről vallott felfogásuk egészséges életösztönüket tükrözi. A szerelemben hangsúlyozott szerepet kap a nemi élet is. A világ természetes dolgának tartották, mely úgy hozzátartozott az 62 VAJDA 1988,20-21. 63 BALÁZS KOVÁCS 1999, 390. 64 BALÁZS KOVÁCS - kézirat. 289