Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

Balázs Kovács Sándor A sárközi parasztság szerelmi élete A bátai bíró lánya Egy pendelybe ment az ágyba. Jaj, de megkönyörögtetett, Míg az ágyára eresztett. (bátai népdal)

1 A magyar néprajztudomány hosszú időn át alig fordított figyelmet a parasztság szerelmi életének kutatására.

2 Az ide vonatkozó megfigyelések többnyire esetlegesek, véletlenek voltak. Általánosan hatott az a nézet, hogy a „komolytalan" és „pikáns" témakör tudományos vizsgálata merőben felesleges, vagy éppen az igazi tudóshoz méltatlan időtöltés, „ízetlen csámcsogás". Az emberi élet szokásaival foglalkozó kutatások a születés, leány-, legényélet, udvarlás, párválasztás, házasság jellemzőinek feltérképezésekor a szerelmi élet, a szexualitás vizsgálatára kísérletet sem tettek, mintha az ide vonatkozó lényegi sajátosságok nem tartoznának az emberi élet jellemzői közé.

3 A szexualitás témája évszázadokon keresztül tabu volt. Nem maga a szexuális tevékenység, hanem annak a társadalom vagy szűkebb közösség által elfogadott erkölcsi normáit megkerülő gyakorlása, a szexualitás tudomásulvétele. Ha a társadalmi elvárásokkal össze nem egyeztethető vágyakat és érzéseket az emberek nem vállalhatták nyíltan - a kiközösítés, a megbélyegzettség veszélye miatt -, megpróbálták a külszínre vigyázva, titokban tartani és titokban kiélni. A szexualitás - akármennyire korlátok közé szorították mindig is átszőtte az életet. Az emberek életszeretettől, vágyaktól átfűtött szexuális gyakorlata, s az álszent képmutató nemi erkölcs között fennálló nagy ellentmondás az oka annak a kettősségnek, úgy is mondhatnánk megkettőzött világnak, melyet a paraszti szerelmi élet vizsgálata során tapasztalhatunk.

4 A szexuális, szerelmi életnek a „primitív" és paraszt-kultúrák szerkezetében való nagy jelentőségét, hangsúlyozott szerepét az élet minden területén nagyszerűen bizonyítja az idevonatkozó külföldi szakirodalom.

5 „A csírázó, születő szerelem, a házasság előtti szerelmi élet, s a házasélet szerelmi szexuális problémái, ennek a szerelemnek a társadalom alkatával, törvényszerűségeivel, a népi kultúrával való összefüggései jórészt ismeretlenek előttünk. "

6 „Pedig immár a magyar kutatók, azok, akik a népi kultúra, népi társadalom struktúráját, motorikus erőit, legbensőbb tendenciáit ismerni akarják, nem zárkózhatnak el tovább a parasztságunk szerelmi életének, szexualitásának részletekbe menő megvizsgálásától"

1 1935-ben írta ezeket a sorokat Ortutay Gyula A magyar parasztság szerelmi élete című programadó munkájában.

8 Ortutay bírálja a korábbi magyar néprajzi szakirodalmat, mivel az a lakodalmi szokások, vőfélyrigmusok leírásában kimeríti a magyar parasztság egész szerelmi, s szűkebb egész szexuális problematikáját. Utal arra is, hogy a szokáselemzések, régi jogformák maradványainak (nőrablás) vizsgálata is csak kevés és nagy általánosságokban hasznosítható útbaigazítást ad népünk szerelmi életének múltjáról. Érinti azt is, hogy a babonák adta magyarázatok, következtetési lehetőségek is legtöbbször szerfelett bizonytalanok, hézagosak, hiszen sokszor épen a mágikus hiedelmek Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária Decs. 2 VAJDA 1982a., VAJDA 1982b. 3 RUITZ 1965-66, BECK 1975, 499-525., JUNG 1978, KAPROS - UJVÁRY 1975, TÓTH 1975, SZATHMÁRI 1978 - A népi erkölcs, a paraszti értékrend módszeres vizsgálatának megindulása is értékes adalékokkal szolgál a nemi erkölcsre vonatkozóan is: JÁVOR 1971, JÁVOR 1978, JÁVOR 2000, VERES 1984, NAGY 1989, BALÁZS KOVÁCS 1980. 4 VAJDA 1987, 183-184. 5 WETERMARCK 1910, RÓHE1M 1932, MEAD 1970, MALINOWSKI 1972. 6 ORTUTAY 1935,38. 7 ORTUTAY 1935,36. 8 Ezt megelőzően A szerelem Ajakon a házasságig című tanulmányában elsőként irányította a figyelmet az ifjúság szerelmi kapcsolatainak kérdésére. - ORTUTAY 1934, 159-167, 211-217. 281