Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Sümegi József: Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében

Sümegi József Búcsújárás, zarándoklat a középkori Tolna megyében Zarándoklás és a búcsúk A keresztény ember vallási életéhez az első századoktól hozzátartozott a szentek sírjának felkeresése, amelyek fölé a 4. századtól templomokat is emeltek, s akiknek a közbenjárását a hívek bizalommal kérték. Időközben megváltozott a bűnbánati fegyelem gyakorlata és a pápák, majd püspökök egyre gyakrabban engedték el a már meggyónt és megbánt bűnök után visszamaradt büntetések egy részét az elégtételt, vagy latinul - a penitenciát. Ezt az elengedést nevezzük búcsúnak.

1 A búcsúk elnyerésének tehát elengedhetetlen feltétele az őszinte bánat és szentgyónás, ill. imádság a pápa szándékára. Ilyen kiváltságokkal látták el azokat a templomokat, amelyeket szentek ereklyéi tettek híressé, hogy az oda zarándoklást elősegítsék. Ez a lehetőség a középkor emberének nemcsak lelki élmény és vezeklés volt - Isten kiengesztelésének egyik módja, - hanem turisztika, világlátás és szórakozás is. A zarándokok ellátására Európa-szerte zarándokházakat építettek, melyekben szállást és ellátást biztosítottak a rászorulóknak. A zarándoklás és az ezzel kapcsolatos búcsúnyerés a középkori ember számára sokkal fontosabb volt, mint a szekularizált világban élő, mai embernek. Ezt bizonyítják a középkorból fennmaradt nagyszámú búcsúengedélyek.

2 1. kép: Magyar zarándok 15. századi metszeten. A keresztény világ leghíresebb zarándokhelye a Szentföld, Jézus földi életének és működésének helyszíne. Európában Róma, az apostolfejedelmek városa, Compostela, ahol Szent Jakab apostol sírja található, valamint Aachen, Loreto, Altötting, Czestochowa, Máriazell, Szűz Mária kegyhelyei. Híres volt az itáliai Bari, ahol Szent Miklós, és Köln, ahol a Háromkirályok ereklyéit őrizték. Sok magyar kereste fel ezeket a kegyhelyeket, köztük jó néhányan megyénk klerikusai és laikusai közül is. A római zarándokok névsorában a középkori források több Tolna megyei nevét is feljegyezték. 1429. február 15-én például 1 Korai Magyar Történeti Lexikon. 129-130, 742. 2 SÜMEGI 1998, 101-153. 263