Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 29. (Szekszárd, 2007)

Jankovits Katalin. A Kurd-Lázi-berekről (Tolna megye) származő késő bronzkori depotlelet

valószínűbbnek tartom - mint azt már korábban Mozsolics Amália

121 kifejtette -, hogy bronzöntőműhelyhez kapcsolható, újrabeolvasztásra szánt depotleletről lenne szó. Feltételezhető, hogy a közösség helyi bronzöntőműhelyének felhalmozott bronztartalékait tartalmazza a depotlelet. Természetesen elképzelhető, hogy a település vagy bronzöntőműhely raktárkészletének elrejtése a közösség által bemutatott vallási szertartás keretében történt. Christof Clausing

122 a horvátországi Slavonski Brodról származó depotlelettel kapcsolatban hasonló véleményt fejtett ki. Természetes, hogy egy-egy depotlelet elrejtésének oka különböző lehet. Szerintem minden korszakban léteznek votív céllal, isteneknek áldozati ajándékként felajánlott leletek és áldozati helyek, - ilyen lehetett pl. a romániai Uioara de Suson elrejtett 5800 tárgyat tartalmazó, rendkívül gazdag depotlelet

123 vagy a szlovéniai Skocjan/San Canziano/ Fliegenhöhle barlang,

124 amelyet évszázadokon át használtak áldozati helyként, votív áldozat lehet Itáliában a Desmontá di Veronellan

125 vagy Perginen

126 izoláltan előkerült lábszárvédőlemezek vagy a Pila del Brancón-i depotlelet,

127 amely talán egy hadseregnek a győztes csata utáni áldozata lenne -. Mint láthattuk, egy-egy depotlelet elrejtésének értelmezésekor többféle lehetőséggel kell számolnunk. A Kurd-Lázi-berekről származó lelettel kapcsolatban a legvalószínűbb, hogy egy közösség felhalmozott bronzkészletét tartalmazza. 121 MOZSOLICS 1981, 403-417; MOZSOLICS 1984, 25; MOZSOLICS 1987, 93-98. 122 CLAUSING 2003, 200. 123 PETRESCU-DîMBOVITA 1978, 132-135 Nr. 184 T. 160. E-209, A. 124 SZOMBATHY 1912, 127-190; BORGNA/TURK 1998, 351-364. 125 SALZANI 1984, 211-216; JANKOVITS 1997, 14. 126 FOGOLARI 1943, 106-111; MERHART 1969, 196-197; JANKOVITS 1997, 14. 127 SALZANI 1994, 83-94; SALZANI 1998, 68-71; JANKOVITS 1998-99, 92-93. 195