Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon
A Luzianky-csoport névadó lelőhelyén feltárt sírok 17,6%-ában találkozunk Spondylus gyöngyökkel, melyek hordó, henger vagy korong alakúak: az 1/1942. temetkezésből, mely csiszolt kőeszközökben is a temető leggazdagabbja volt, 610 Spondylus gyöngyöt és 19 átfúrt állatfogat említ B. Novotny, e leletek a csontváz minden részénél, a test fölött és feltételezett ruhadíszként is megtalálhatók voltak 223 Az 5/1956. gyermeksírból 42 Spondylus- és 3 kőgyöngyről tudósít az ásató,"" és az 1/1956 és 5/1956. hamvasztásos sírokban is voltak Spondylus gyöngyök. 225 A lengyeli kultúra többi magyarországi lelőhelyén csak néhány esetben ismerünk tengeri kagylóékszereket. A közép-dunántúli Köveskalról említett Spondylus karperec esetében bizonytalan a kulturális hovatartozás. 226 A nyugat-magyarországi Szomor-Somodorpusztán talált karperec töredéke feltehetően sírlelet lehetett," 27 és az LVI. sírban 5 edényen kívül eredetileg 55 korong alakú kagylógyöngy is volt a „315. sz. csészében" ? u A legjelentősebb tengeri kagylóékszer együttesek az aszódi temető leletei, ahol szembetűnően sok halottat (26,8%, 59) helyeztek földbe Spondylus tárgyakkal együtt. 229 A 220 sírból „mintegy 2300 db Spondylus gyöngyöt", 5 sírból 8 egész és egy töredék karperecet... további öt gyermeksírból pedig kisebb kagyló amulettcsüngőket" sorol fel Kalicz Nándor, megemlítve azt is, hogy a Dentalium - ellentétben a DélDunántúllal - hiányzik Aszódon. 230 A 164. kisleánynak 4 karperecet és mintegy 900 db gyöngyöt mellékeltek a hozzátartozók, „vagyis egyetlen sírban annyit, mint Zengővcirkonyban összesen"'. Aszódon, a nagyszámú Spondylus lelet mellett, mindössze hat Spondylus ékszertípus ismert, így az la2 típusú, szélesen átfúrt lyukkal ellátott kagylócsüngő, 232 a 3b 1 és 3b2 típusú széles karperecek 233 és az 5a, 5b 1 és 5b2 típusú gyöngyök. 234 Legnagyobb számban itt is az 5a korong alakú gyöngyök fordulnak elő a sírokban. 235 A délnyugat-szlovákiai szőgyéni (Svodín) lengyeli temető esetében csak annyi ismert, hogy a Spondylus gyöngyökből készült nyakláncokat, öveket és karkötőket itt is viselték az eltemetettek, a V-alakban átfúrt gombok pedig több felnőtt női és gyermeksírban a koponyán, vagy afölött helyezkedtek el. Komjaticéből (Komját) egy kerek és közepén átfúrt Spondylus korongot közöl B. Novotny, 237 és a Ruzindol-Borová-i körárokrendszerben talált 13 (eredetileg több) korong alakú Spondylus gyöngy egy rézkarperec közelében került elő. 238 A Branc-i (Berencs, Szlovákia) késő lengyeli (Nyitra-Brodzány-csoport) településen a 13. kunyhó északkeleti cölöplyukában egy ép Spondylus karperecet helyeztek el feltehetően építési áldozatként ( „Grundsteinlegungsopfer''). Az egész lelőhely egyetlen ismert Spondylus karperece formailag a Séfériades-féle 3b2 típushoz áll legközelebb, párhuzama pedig Svatusából ismert. 240 Az alsó-ausztriai lengyeli kultúra (MOG) területéről megemlítendő egy Wetzleinsdorf-i női sír (MOG IIb) két korong alakú kagyló- és két márványgyönggyel, 241 a Mitterkirchen-i (MOG II) 2. sír Spondylus gyöngysorral, 242 a Straß-i, telepen gödörben feltárt egyéves gyermek csontváza kagylóékszerrel, 243 valamint 223 NOVOTNY 1962, 217, Pl. 7.3-8, 15. 224 Uo., Pl. 38. 225 Uo., 217. 226 KOREK 1989,54. 227 KOREK 1989, 54. 228 PATAY 1967, 12-13, 10. ábra 4. 229 KALICZ 1985, 57. 230 Uo.,70. 23, Uo.,58. 232 Uo., 30. kép 5. 233 Uo., 34. kép 5-6; SÉFÉRIADES 2003, fig. 13. alul 234 Uo., 34. kép, 41. kép, SÉFÉRIADES 2003, fig. 14. 235 Uo. 30. kép 1, 3-4., 38. kép 1-11., 40. kép. 4-5., a 41. kép láncfüzetének egyik felén. 236 NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1986, 78, Abb. 3. 237 NOVOTNY 1958, Tab. 29.12. 238 NEMEJCOVÁ-PAVÚKOVÁ 1997, 87, Abb. 47.3. 239 VLADÁR - LICHARDUS 1968, 271, Abb. 72. 240 NOVOTNY 1958, Taf. 29.1, 5; VLADÁR - LICHARDUS 1968, 309. 241 SEEWALD 1942, 10, Abb. 7.4., Abb. 8. 242 HAHNEL 1993, 125. 50
