Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

hogy azt találják meg, amit látni óhajtanak. ". " S valóban, a századforduló Magyarországának agrártársadalma, amiképp maga az agrárium igen vegyes, egyben izgalmas képet mutatott. A feudális eredetű nagybirtok válságjelenségei, ezzel párhuzamosan növekvő zsidó szerepvállalás a mezőgazdaságban, agrárszocialista mozgalmak és aratósztrájkok, ezzel párhuzamosan növekvő agrárius akaratképzés, nyomában telepítési akciók, szövetkezesítés - mindezek jellemzői voltak ezeknek az éveknek. A mozgásban lévő agrártársadalom az agrárszociológiai gondolkodás, tudományosság kiépülésére egyrészről ösztönzőleg hatott, másrészről azonban korlátokat is emelt. Ez abban is tükröződik, hogy az agrárszociológia itthoni meggyökerezésének helyeként, „első műhelyeként" az agráriusokat, s intézményrendszerüket, illetve a Huszadik Század körét kell említenünk. Mind az előbbiek, de az utóbbiak esetében is sokszor konstatálhatjuk, hogy a kutatók „osztályhelyzete, egyéni érdeke - vagy ideológiai meggyőződése, teszem hozzá - öntudatlanul befolyásolja" őket. Sőt, a Huszadik Századot illetően - amint Tóth Pál Péter az agrárszociológiai írásokból összeállított válogatásának bevezető tanulmányában is írta - a szakszerű(bb) megközelítést 1907 után fokozatosan politikai-publicisztikai írások váltották föl, amelyeknek elsődleges szerepe „az uralmi-hatalmi szervezet birtokstruktúrával kapcsolatos meghatározó szerepének elemzése, bemutatása" volt." „Részletkérdések alapos, nagy olvasottságú, saját szempontú kutatója, aki azonban a nagy és alapvető felismerések távlatába helyezte az általa bejárt territóriumot. " - írta ifj. Leopold Lajos halálakor Sós Aladár, és ehhez még hozzátette: ő nem azok közé tartozott, akik csak általános problémákkal, módszertani kérdésekkel, vulgárissá vált alaptörvényekkel foglalkoztak.

56 Ebben egyéni képességek, a már említett problémaérzékenysége, elemzőképessége, realitásérzéke, egyszóval tehetsége mellett habitusbeli adottságok (pl. józansága, szellemi önállóság iránti igénye), valamint „objektív" körülmények is segítették. Vidéki kisvárosi indíttatás (Szekszárd) ellenére a széles látókörű, társadalomtudományos műveltség elsajátítását lehetővé tevő családi közeg - melyet mi sem jelez jobban, hogy bátyja, Leopold Gusztáv is művelte az agrárszociológiát, agrárgazdaságtant

57 - mellett feltétlenül számításba kell vennünk ifj. Leopold Lajos agrárkérdésekben való azon gyakorlati tapasztalatát, jártasságát, melyet a család közel 2500 kh. kiterjedésű, részben tulajdonolt, részben bérelt ózsákpusztai nagybirtokán halmozott fel.

58 A kutatás tárgyának közelsége, gyakorlati, hétköznapi ismerete kétségtelenül Leopold előnyére szolgált. 9 Mindez tetten érhető „Az aratógép szociológiája" illetve „A kisbirtok eszményesítése" című tanulmányain, amiképp az ehelyütt részletesebben tárgyalt munkáján is. E két tanulmánya közül tárgyalt témánkhoz „A kisbirtok eszményesítése" kapcsolódik, mely szélesebb kontextusba helyezi Leopoldnak a Parasztgyermekeink és a tehéntej c. tanulmányában foglaltakat. Ennek során a szövetkezeti mozgalom sikereit a kisbirtok fölényébe vetett meggyőződéssé transzformálok, illetve azzal kapcsolatban földreform (parcellázás) szükségességét vallók nézeteit, érveit helyezi más megvilágításba. Ifj. Leopold Lajos ugyanis a birtokmegoszlás kérdése körül kibontakozó, egyre keményebb vitát nem a legfontosabb kérdésnek tartotta, eluralkodását viszont veszélyesnek, mivel az a mezőgazdaság, az agrártársadalom, de az egész ország problémáinak mélyebben fekvő okairól tereli el a figyelmet. „Nem az a kérdés, van-e része az országos visszafejlődésben a nagybirtokosnak, hanem az: azért van e része benne, mert üzeme nagy?" - írta. ° Némi eszmetörténeti felvázolás, illetve a liberálisok, radikálisok „kisbirtokkedvezés"-ének politikai jellegű indokaira való utalást követően, érdemi mondandóját a radikálisok túlhajtott álláspontja ellenében fejti ki: „A leghevesebbek, a legtöbb érvvel, adattal dolgozók a radikálisok. írásaikból VARGA 1910. TÓTH PÁL 1984. 14-15. SÓS 1948. 44. Sőt, Leopold Lajossal szemben Leopold Gusztáv egyik tanulmánya - vagy legalábbis annak nagyobbik része - bekerült Tóth Pál Péter agrárszociológiai válogatáskötetébe is: LEOPOLD G. 1984. Ifj. Leopold Lajosra vonatkozóan egyébként jómagam e kötetben megjelent Ifj. Leopold Lajos és Szekszárd c. tanulmányát, valamint: BÁRTFAI, E. 1987. írásaiban ezt különösebben nem hangozatta, sőt a már idézett Az aratógép szociológiája-ában az agrártudományok, így az agrárszociológia kifejlődésének közegét más tudományokhoz hasonlóan szintén a városban jelölte meg. Mint írja, a főiskolák, könyvtárak, folyóiratok, gyűjtemények, statisztikai hivatalok megléte, az élénkebb eszmecsere, illetve tudományos munkamegosztás nagyobb lehetősége - „A mi viszonyaink közt kétszeresen" - szól emellett. „A mezőgazdálkodó vidék mind e tényezők nélkül annyira szűkölködik, hogy - nem is szólva az agrárszociológiáról - még az agronómiában sem voltak képesek elmélet és gyakorlat egész szélességekben összeérni. " LEOPOLD, IFJ. 1906. 74. Ennek kapcsán tanulmánya elején azt is leszögezte, hogy nem a kisbirtokkal szemben érvel, hanem a kisbirtokot, illetve gazdasági fajsúlyát körülvevő ellentmondást nem tűrő rajongás ellen. LEOPOLD, IFJ. 1907. 320. 394