Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csek Ernő: A tejszövetkezetek kedvezőtlen hatása a paraszgyermekek tejfogyasztásának alakulására. (Ifj. Leopold Lajos múlt század eleji szociológiai felmérésének tanulságai)

túllőnek a célon. " - írja összegzésének kezdő soraiban Leopold, majd sorokkal lejjebb, mintegy magyarázandó az előbbi megállapítás „sok esetben" kitételét, hozzáteszi: „Az eredmények bizonyára hiányosak, hézagosak és általánosításról szó sem lehet. Ehhez járul, hogy egy csomó negatív választ is kaptunk és így konstatálhatjuk, hogy a tejszövetkezetekkel okozott visszahatás nem mutatkozott egyetemesen országszerte. " (366. p.). Azonban a pozitív válaszok, a tejnek a gyermekek étrendjéből történő kimaradására utaló adatok, adalékok birtokában a következőket írja: „(...) hazánkban ezer és ezer gyermek van, akit a forszírozott, ad abszurdum vitt tejkivitel testileg visszavet, néha tönkre juttat, sok esetben pedig a járványos betegségek előmunkálatait, létfeltételeit teremti meg hanyatló szervezetükben. ". (366.p.) Leopold ennek kétféle útját különbözteti meg: • Egyrészt azt, amikor a tejtermelő család maga elől vonja el a tejet. • Másrészt pedig azt, amikor a tehenet nem tartó községbeli lakosok számára nehezül meg, vagy válik teljesen lehetetlenné a tej beszerzése. Vagy úgy, hogy a tejtermelők a tej egész mennyiségét leadják, lekötik a tej szövetkezetnek - értékesítik a városi kereskedőnek -, vagy pedig akképpen, hogy tej ugyan részben helyben marad, csak az ára szökken magasba.

22 A fentiek nemzetgazdasági hátterének megrajzolásául, egyúttal a javuló tejértékesítési lehetőségek, a tej szövetkezeti mozgalom makroszintű hatásáról a következőket írta: „A tejszövetkezetek soha nem sejtett fejlődésnek indultak nálunk. Rövid négy-öt év alatt a tagok száma meghúszszorozódott, bevételük megtizenháromszorozódott s tejtermékek tiszta kivitele 6 év alatt 10 millióval gyarapodott. Ez utóbbi számból egyben kiviláglik az is, hogy a tej szövetkezetekkel egyidejűleg a tej kereskedelem is akcióba lépett részben mint a tej szövetkezetek helyettesítője, részben mint a tej szövetkezetek árutovábbítója. A külföldre szóló kivitelen kívül a főváros rohamos fejlődésével arányosan nőtt tej-felvevő képessége. A tej emigrációja reáveti árnyékát a nagyobb városok s főleg Budapest egész környékére, de nem kevésbé az ország kisebb városi piacaira. A vidéki városok fogyasztó közönsége, a hivatalnok-, iparos- és kereskedőosztály feljajdul, nem győzi megfizetni a baromfit, a tojást, a tejet-vajat. Már pedig satandard of life-jából nem engedhet, hisz többnyire úgyis leszorította az intelligens ember végső fogyasztási határvonaláig. Valami nyugtalanság suhan végig az országon. Fizetésrendezési gyűlések, vasúti sztrájk, politikai radikalizmus a magyar hivatalnok-osztály uralkodó tendenciái. És mindennek végső oka: a vidéki piac rettentő megdrágulása. A falu hallgat. Ok és okozat után nem kutat, előrelátása kevés, nézőpontja alacsony. Hallgatnak a puszták is. Nem panaszkodnak, amért megfeledkeztek „azok odafönn" arról, hogy a falu és a puszta nemcsak termelőkből, hanem fogyasztókból is áll. És hogy egy országból, melynek minden tizedik lakosára esik egy 4 éven felüli tehén, nem lehet büntetlenül sok millió koronát érő tejet és vajat kivinni. Nem lehet főként olyan országból, amelyben a tuberkulózisnak a falukon és a pusztákon sem tudják útját állni, nem is szólva a prophylaxisról ', melynek utolérhetetlen eszköze: a forralt tehéntej. " (367.p.) A túlhajtott tej értékesítés kedvezőtlen hatásainak leküzdéséhez szükséges lépéseket ifj. Leopold Lajos eltérően ítélte meg. A tejgazdasági szakiskolákban, tanítóképzőkben folyó oktatatásra, az onnan kikerülőkre alapozó széles körű, szövetkezeti tagok, illetve egyéb tejtermelők közt folytatott felvilágosító munkát szükségesnek és sikerrel kecsegtetőnek tartotta.

24 Két fontos kérdésben kívánta őket meggyőzni: 1., csak a háztartásuk számára felesleges tejet érékesítsék, adják le a szövetkezetben, 2., tisztában legyenek a lefölözött tej rendes tejhez viszonyított gyengébb minőségével, azzal, hogy az előbbivel az utóbbit nem lehet teljes mértékben kiváltani. A problémákat inkább a másik csoport, a tehénnel nem rendelkezők bajainak orvosolhatóságában látta. Szegényebb kisbirtokosokat, kisbérlőket, részeseket és napszámosokat sorolt azok közé, akik a városok fogyasztóképességével konkurálni nem tudván, sokszor a tej helyi - korábbi áron való beszerzésének lehetőségétől esnek el. „Elméleti tanácsokkal, részleges intézkedésekkel rajtok segítve nincs. A fontoskodás ilyenkor állami, közigazgatási vagy községi beavatkozást ajánl, ám aki az efféle beavatkozás ' „Ezzel szemben gyenge vigasztalás, hogy elvétve lefölözött tejet vehetnek a szegények sokszor nem sokkal olcsóbban, mint <a régi jó időkben> a teljes tejet. " - tette hozzá. (366-367.) 1 prophylaxis: óvógyógymód, mindazon eljárások összessége, amelyek segítségével a betegségek, különösen a fertőző betegségek megelőzhetőek. " „Fontosnak tartanok, hogy az állam tejgazdasági szakiskoláiban, de a tanítóképzőkben is a növendékek figyelmét e zajtalan, földalatti katasztrófára fölhívják. Leikökre kell kötni, hogy fáradhatatlanul figyelmeztessék a szövetkezet tagjait. " (368.) 389