Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

már nem dunai város s már csak a Kálvária tetejéről lehet a gőzhajók vonuló füstjét tiszta időben megösmerni. Szekszárd létköre még jobban megszűkült s hegyeihez tapadt: másfelé költöztek vagy temetőben feledkeztek a vízi családok, a körülményes halász, a restülhalló révész, Domboriba, Bajára települtek csíkos trikójukkal, sárgaréz fülgombbal a stégbeli matrózok s ki tudja, merre találta meg lissai győzelmét a Tegetthoff-szakállú ', kövér Testory úr, ki aranyhorganyos, habfehér sapkában ötven év előtt a szekszárdi stégen parancsnokolt? Szűk völgy magyarja így a kis város jobban s jobban s majdnem egészen bevonta szárnyát a dombok közé, ahol az Alpok utolsó nyúlványai még nem osztozkodnak az Alföld kezdetével. Nyugat és Kelet magyarja, a finomra Faragott s az erős Faragatlan együttmaradt a szekszárdi hosszúvölgyben. Egymás tányérjába, de egymás szívébe is jobban belátnak a szekszárdiak, mint akárki más. Itt teremnek a csaknem hallhatatlan öregek, kik az időben töltik ki, mit a tér szűkén mulasztanak, a nyolcvan- és kilencvenéves konok apák, kiktől a hatvanesztendős fiú szepegve kér zsebpénzt ma is még és jó ha nagy nyárban fogatot kap a csörgetéki uszodához. S nincs sehol bensőbb családi élet, de szigorúbb sincs sehol. Igaz: itt született s itt élt a magyar Münchhausen is, vitéz Johannes Háry, az obsitos vitéz (Garay János szobrot kapott érte Szekszárd főterén, a szobor mögül a polgári fiúiskolából Háryval indult ragyogó, rövid útjára Hegedűs Gyulánk száraz humora. ) Ámde ha mond is nagyot az obsitos vitéz, Szekszárd melléje ülteti a furfangos diákot, hogy „nagyot prüsszentsen rá". Minden inkább a Szőlők Városa, csak nem Tarascon

127

: másutt is van Háry János, de mennyi (hadtápvonalból, ellenforradalomból hazatért), - csak másutt nem veszik úgy észre, mind Szekszárd szűk völgyében s nem teszik kalodába nevettető figurának. Liszt Ferenc boldog napjai Ha fojtott, fulladt is e völgyi katlan s kismód és nehéz szó szorítja is az utcákat, végül kipattan Szekszárd szikrája a lélek sűrűjéből. Mint a szőlőfürt, a gondolat is jól be tud érni az aliscumi völgyben c

, melynek most hatszáz éves apátsági pecsétjén az Üdvözítő jobbkezét áldva emeli a város felé s baljában könyvet tart. Kuruc-labanc portyázok tapossák a páskumokat, Mérey apát úrnak mégis eszébe jut (harmadszázfél éve!) , hogy gimnáziumot alapítson. Zavart-szerényen, ezerév finom mosolyával hozza Hungaricáit Apponyi Sándor s telepíti Wosinsky a megyei Múzeum finomívű homlokzata mögé a kőkori múlt európai hírű emlékeit. Lassan meglátszik, hogy a térben annyira szűk völgy globetrotterje az Időnek. Látott már mindent. Je ne lis plus je relis, már nem lapozok, márcsak fellapozok, írhatná Szekszárd Royer-Collarddal ' múzeumának homlokára. E térben kisszerű keret kapván kapott a művelődés minden alkalmán, a klasszicitás komolyodik a Várhegyén . Szekszárd, legszegényebb városaink egyike, állította fel az ország egyik első óvodáját. Itt alakult meg egyike a legelső megyei gazdaegyleteknek s az OMGE alapszabályait is itt fogalmazta alispáni gyöngybetűivel jó száz év előtt Csapó Dániel. S ami ezeknél többszörte több: a két legnagyobb magyar emberbarát, Bezerédj István és Pál, amaz a jobbágyság felszabadítója, emez a selyem hérosza, Szekszárdon tölte fél életét. ' A szűk völgyi határt s a parasztutcák vályogpompáját látnoki látókörük nem keveselte. Mint minden dunántúli városban itt is van finomult zenei élet, mihez a félmúlt véletlen külön szekszárdi hagyományt adott: Liszt Ferenc örömest töltött boldog pihenőnapokat Szekszárdon, barátjának, Sigray Antal 124 Az 1866-ban az észak-itáliai Lissa szigeténél aratott bravúros győzelmet az osztrák flotta a túlerőben lévő olasz flotta felett. ' Tegethaff, Vilmos br. (1827 -1871): osztrák-magyar tengernagy, a „lissai győző". 126 Hegedűs Gyula (1870-1931): színész, a Szekszárd melletti Kéty szülötte. 1896-tól a Vígszínház színésze, vígjátéki alakításai révén Kabos Gyula előtti korszak nagy nevettetője. 127 Tarascon: francia kisváros 128 Alisca volt a Szekszárd határában fekvő római kori település neve. 129 Mérey Mihály 1693-tól 1719-ig haláláig volt szekszárdi apát. Nevéhez fűződik a város újranépesítése. 130 Gr. Apponyi Sándor (1844-1925): műgyűjtő, bibliográfus, 1820 előtt megjelent hungarikák legteljesebb gyűjteményét hozta létre, melyet könyvtárával együtt halála előtt a Nemzeti Múzeumra hagyott. Apponyi lengyeli (Tolna m.) birtokán folytatott ásatásaival Wosinsky Mór (1854- 1907) tárta fel a „lengyeli kultúrát". Wosinsky volt a szekszárdi múzeum első igazgatója. 131 Globetrotter (angol): világot körbe utazó 132 Royer-Collard (1763-1845): francia politikus és filozófus, 1810-től meghatározó alakja a francia tudományos életnek. 133 Az 1820-30-as években Pollack Mihály tervei alapján épített, átalakított vármegyeháza a klasszicista építészet kiemelkedő vidéki alkotása. 134 Csapó Dániel (1778-1844): megyebeli földbirtokos, politikus, 1839-től az Országos Magyar Gazdasági Egyesület első alelnöke. 13í Bezerédj István (1795-1856): megyebeli földbirtokos, politikus, aki először kötött úrbérváltsági szerződést jobbágyaival, ezáltal téve őket szabaddá. Bezerédj Pál (1840-1918): megyebeli földbirtokos, 1880-tól évtizedeken keresztül szervezte és irányította a hazai selyemtenyésztés ügyét, a szekszárdi selyemtenyésztési felügyelőség vezetője. 371