Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

az időben korábban keletkezett és a Pester Lloyd 1931. július 29-i számában napvilágot látott Sanyi. Egy magyar óceánrepülő c. cikke követ. E cikkekre ismereteim szerint a helytörténetírásban elsőként Szilágyi Mihály hívta fel a figyelmet, szociografikus mélységet tulajdonítva nekik.

1

'

6 Tudomásom szerint a két szöveg teljes egészének közlésére most kerül először sor, habár ezt megelőzően jómagam a Szekszárd Szőlőváros-bó\ igen hosszú részleteket közöltem egy, Szekszárd várossá válásának 100. évfordulója alkalmából készült kisebb tanulmányomban.

117 Leopold ezen írása ugyanis kiválóan, egyben képletesen ábrázolja - igaz, írásában ennek konkrét kifejtése csak érintőleges -, hogy a város újabb kori fejlődése számára milyen fontossággal bírt a megyeszékhely státusz, az abból eredő felhajtóerő. S bár jelen tanulmányom második fejezetében már jeleztem, hogy ezen müvében főként úgy foglalkozik Szekszárddal, mint a modern gazdaság fő sodrától elmaradt kisvárossal, megörökítve ennek gazdálkodásban, mentalistásban is tükröződő hatásait, jelenségeit, azonban hangja megbocsátó, megértő. Leopold részletes leírást szentelve a város szőlő- és bortermelésre alapuló, bizonyos tekintetben már szinte monokulturális mezőgazdaságának, ennek okait, és mentalistásra gyakorolt hatásait is megtalálni véli a földrajzi, eredendően domborzati és vízrajzi adottságok determináló erejében. így a cikk szemléletében és kifejtésében némi túlzással szinte Braudel tér-és történelemszemléletének megelőlegezőjének tekinthető. E témától nem teljesen elszakadva, egy konkrét eseményhez, egy bravúros repülős teljesítményhez kötve a mezőgazdaság egy másik ágazatának, a szántóföldi gazdálkodásnak lehetőségeit, közelmúltbeli történetét elevenítette fel a másik cikkében. Sanyi. Egy magyar óceánrepülő c. írása a Justice for Hungary (Igazságot Magyarországnak) elnevezésű repülőgép 1931. július 15-16-án véghezvitt bravúrjához, az Atlanti-óceán átrepüléséhez kötődik. Ugyanis a kéttagú személyzet, Endresz György és Magyar Sándor közül az utóbbi szekszárdi származású volt, mitöbb gyermek- és kamaszkorát az Ozsákpusztával határos Józsefpusztán töltötte. 19. kép: A magyar óceánrepülés 60 éves évfordulójára kiadott emlékérem jobboldalán látható Magyar Sándor. (MAGYAR 1991. kötetborító hátoldala). Magyar Sándor édesapja ugyanis Józsefpusztát bérelte a közalapítványi uradalomtól, s innen eredt ifj. Leopold Lajos és Magyar Sándor személyes ismeretsége, mellyel kapcsolatos emlékei közül Leopold többet is felidéz cikkében. Az egykori ártéri, de az ármentesítés után is gyakran vízjárta földeken való gazdálkodás viszontagságos körülményeinek, erőfeszítéseinek sorsközössége nemcsak szóban forgó cikkében, hanem 116 SZILÁGYI 1994/1995. 249. 117 CSEKŐ 2005. 137-140. 366