Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

foglalkoztak, de volt mészárszékük és szeszfőzdéjük is. Mindezen erőfeszítések eredménye a következő nemzedék - Lajos és testvérei, unokatestvérei - belépésével teljesedett ki. Károly és Sándor részéről egyaránt hat-hat felnőttkort megélt gyermek révén a család gazdasági tevékenysége térben is kiszélesedve, már a megyehatárokat is túllépte.

39 Ennek legeklatánsabb példája a mezőgazdasági nagybérletek 1890-es évekre kiépülő családi rendszere, mely az 1870-es évek elejétől meglévő Ozsakpusztán (Leopold Sándor, majd ifj. Leopold Lajos kezelésében - cca. 2500 kh.) kívül a Fejér megyei Sárszentágotából (Leopold Samu, majd Leopold Gusztáv - cca. 7000 kh.), Szilfamajorból (Leopold Lajos - cca. 1200), illetve a Baranya megyei Trefortpusztából (Leopold Mihály - cca. 1800 kh.) állt.

40 A fentebb, egy-két kitétel erejéig említett gazdasági tevékenység, vagyoni háttér mellett főként három intézmény biztosította a család helyi társadalomban elfoglalt státusát, elért befolyását. E három intézmény ráadásul eltérő területeken jelentett szilárd támaszt a család számára: ezek a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank, a Tolnavánnegye c. lap, illetve az izraelita hitközség. Természetesen a felekezeti élet terén, illetve az üzleti, gazdasági életben játszott párhuzamos, kiemelt szerepvállalás a zsidók esetében nem volt ritka, sőt, inkább gyakorlat volt a korszakban, hiszen a nagyobb anyagi áldozatvállalás révén javarészt a vagyonosokra hárult a közösségi, felekezeti élet intézményeinek működtetése. A tehetősek hitközségi életben vitt vezető szerepét, egyben tekintélyét tovább erősítette a számkivetettség, jogi megkülönböztetés idejére visszanyúló azon tradíció, mely szerint anyagi erejüknél fogva leginkább a vagyonosak voltak a legalkalmasabbak a zsidóságot ért pressziók kivédésére, a közösség - és szegényebb tagjainak - megvédésére.

41 Persze az sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a dualizmus idején a felekezeti életben vállalt szerepvállalás már pozitívan hathatott a közéleti, gazdasági pálya alakulására.

42 így véleményem szerint abban, hogy a nagygazdaságok családi rendszere, kivétel nélkül közalapítványi birtokok bérletével jött létre, fontos szerepet játszhatott az a bizalmi tőke, melyet ifj. Leopold Lajos édesapja, Leopold Sándor a Baranya-Tolna megyei (X.) hitközségkerület elnökeként, s főként annak kerületi biztosként történő megszervezésével a kultuszkormányzatnál felhalmozott.

43 Leopold Sándor 1868/69-tól haláláig, 1912-ig folyamatosan töltötte be a Baranya, Tolna megye neológ izraelita hitközségeit összefogó, felügyelő hitközségkerület elnöki tisztét. Mindamellett ezen idő alatt volt, hogy Leopold Sándor, máskor, így már az 1860-as években bátyja, Leopold Károly, majd jóval később unokaöccse dr. Leopold Kornél is betöltötte a szekszárdi hitközség elnöki székét, így pl. a hitközség új elemi iskolájának felavatásakor, 1907. május 9-én Leopold Sándor hitközségkerületi elnökként jelent meg, míg azt dr. Leopold Kornél, mint a szekszárdi hitközség, valamint az iskolaszék elnöke nyitotta meg.

44 Azonban azt, hogy a Leopold család nemcsak a városban monopolizálta a neológ izraelita hitfelekezet irányítását, legvilágosabban az a tény jelzi, miszerint Leopold Sándor 1912-re eső halálát követően, másféléves átmeneti idő közbejöttével, 1914. március 24-én dr. Leopold Kornélt választották meg a Baranya-Tolna megyei hitközségkerület elnökének.

45 38 A család gazdasági tevékenyégét összefoglalóan ld. CSEKŐ 2006b. 458-461. ?l) A család genealógiájára vonatkozóan ld. CSEKŐ 2006b. 452-457. 40 vö. CSEKŐ 2006b. 460-461. E nagybérletek nemcsak megfelelő gazdasági alapot, illetve egzisztenciális hátteret biztosítottak az így Szekszárdról elkerült családtagoknak, hanem virilistaként Fejér és Baranya megye közéletében való részvételhez (értsd: törvényhatósági bizottsági tagság) is megnyitották a kaput. így például gr. Apponyi Géza főispáni beiktatásának díszközgyűlésén, 1906-ban Leopold Lajos a Fejér megyei küldöttség tagjaként vett részt. Tolnamegyei Közlöny 1906. május 17. 1-2. Pap Károly az európai zsidóság hányatatott középkori története kapcsán így ír erről: „Ilyen módon az arany, ami másoknál a jólét, a gazdaság mértéke, a zsidóságnál a biztonság jelképévé változik, ez határozza meg a lét s nem lét kérdéseit, és fontosságával lassan átitatja a zsidóság szellemét és belső szervezetét. A gyülekezetek vezetői csak aranyban súlyos férfiak lehetnek, ők állanak jót aranyaikkal a válságos időkben az aránytalan zsidó tömegekért: kiváltják az oltalomleveleket, bérlik a fegyveres őrségeket, udvari ás üzleti összeköttetéseikkel ők a száműzött zsidóság szálláscsinálói. " PAP 2000. 43. 42 Mitöbb Konrád Miklós a századforduló neológ felekezeti életét vizsgálva egyértelműen megkülönböztetett egy olyan réteget, amelynek tagjai „kizárólag politikai, vagy gazdasági megfontolásokból vettek részt a felekezeti életben ". KONRÁD 2005. 1337. A vallás-és közoktatásügyi minisztérium 1869. október 18-án kelt rendeletével nevezte ki Leopold Sándort a Baranya-Tolna megyei hitközségkerület megszervezésére. A rendeletet közli: K. CSEH 2002. 139-140. Leopold szerepét felértékeli, hogy képlékeny, bizonytalan helyzet jellemezte ekkor a hitközségek számottevő részét. Jó példa erre, hogy pl. a kaposvári hitközség irányultsága is csak több éves huzavona után dőlt el. ld. RÉCSEI 2005. 78. 44 Tolnavármegye 1907. május 12. 2-3. Az 1914. március 24-én Szekszárdon tartott gyűlésén Leopold Sándor emlékének is adóztak. A közgyűlés ugyanis azt a határozatot hozta, hogy a kerület valamennyi hitközsége számára megfesteti Leopold Sándor arcképét. Tolnavármegye és a Közérdek 1914. március 26. 3.; Dr. Leopold Kornél szekszárdi hitközségi elnöki tisztségét a községkerületi elnökké történt megválasztását követően is megtartotta. 1916-ban az elöljáróság tagjai közt találhatjuk a Leopold-rokonság köréből Leicht Lajost és Kron Sámuelt is. Tolnavármegye és a Közérdek 1916. január 10. 2. 350