Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Csekő Ernő: Ifj. Leopold és Szekszárd

Csekő Ernő Ifj. Leopold Lajos és Szekszárd „Ez. a mi Szekszárdunk, szegény urak földje, zsellérek: - ám az évekből várkastélya van: határa szűk, de rajta az idők Bazilikája. " (Ifj. Leopold Lajos: Szekszárd Szőlőváros /1935/) „Babits és Szekszárd", „Liszt Ferenc és Szekszárd' és „Mészöly Miklós és a szülőváros" - azon tanulmányok illetve könyv címei, amelyekre akarva-akaratlanul e tanulmány címe rezonál.

1 De nemcsak címében, részben tartalmában is, hiszen az előbb felsoroltakhoz hasonlóan az alábbiakban szintén a város és egy neves személy kapcsolatáról, annak Szekszárdhoz fűződő, műveiben is tükröződő kötődéséről esik szó. Az alábbi tanulmányban nemcsak ifj. Leopold Lajos két, Szekszárdról szóló, a városhoz kötődő írását közöljük az írásunk végén, hanem a tudományos munkásságának Tolna megyével, illetve a megyeszékhellyel foglalkozó részeit is ismertetjük. Mindamellett feladatunknak éreztük azt is, hogy ifj. Leopold Lajos és Szekszárd kapcsolatának azon vetületével is foglalkozzunk, ami munkáiban nincs megörökítve. így megpróbáltuk megfogalmazni, hogy miként viszonyult Szekszárdhoz, illetve törekedtünk fényt deríteni arra is, hogy mivel magyarázható viszonylagos ismeretlensége szülővárosában. Emellett egy hosszabb fejezetben azt igyekeztük megválaszolni, hogy Szekszárd miként gyakorolt hatást ifj. Leopold Lajos életpályájának, életművének alakulására. E tényezők vizsgálata annál is inkább indokolt volt, mert pl. Mészöly Miklóssal, és főképp Babits Mihállyal szemben jóval hosszabb ideig, hozzávetőleg 40 éves koráig élt szülővárosában. E fejezetben már fajsúlyosan jelennek meg a konkrét életrajzi adatok, melyek már előrevetítik e tanulmány folytatását, amely életének szekszárdi szakaszát mutatja be. A terveink szerint jövő évi évkönyvben megjelenő Ifj. Leopold Lajos élete Szekszárdon c. tanulmány nemcsak a hiánypótlás szándéka miatt számíthat majd érdeklődésre - hiszen a múlt század első évtizedeinek elismert, az utóbbi két évtizedben újrafelfedezett honi szociológusának, társadalomtudósának, agrárközgazdászának 1879-1948 közti időszakra eső életéről sok mindent még nem tudunk -, hanem azért is, mert a XX. század első két évtizedében Szekszárd város közéletében fontos, bizonyos területeken pedig kimagasló szerepet játszó személyről esik szó benne. 1. kép: Ifj. Leopold Lajos fiatalkorában. (Szabó Ervin levelezése I. kötet, 400-401. p.) 1 ld. CSÁNYI 1972.; HAMBURGER 1986., VADAS 1997. 341