Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon

Szembetűnő, hogy az összes horizontban használt nagy sírszámú 6c és 6d sírcsoportokban nem találunk Dentaliumot, s ez a kagylófajta magában csak a 11. sírcsoport két temetkezésében fordul elő, de Spondylusszal kombinálva is csak két sírcsoport mindössze három csontváza mellett jelenik meg. A horizontonkénti besorolás 16 zengővárkonyi kagylós temetkezés esetében volt lehetséges, ezek 31,2%a (5) a korai temetőhasználat idejére keltezhető, az átmeneti horizontba 37,5%-uk (6) sorolható és a késői horizontot ugyancsak a temetkezések 31,2% képviseli. A csontvázak neme és életkora - egy kivétellel

164 nem ismert, a sírláírások ellenben tíz esetben utalnak gyermekre. 3.8.1. 1. sírcsoport Az itt feltárt négy csontváz közül csak egy mellett (25,0%) találtak kagylóékszert. 3. sír: „Elől, a két medencecsont között 12-15 cm átmérőjű körben fossilis ostrea gyöngy fűzér feküdt"

1 5 három malachitgyönggyel együtt.

1 6 3.8.2. 6a. sírcsoport 15 sírban 15 csontváz feküdt, tengeri kagylóékszer csak két esetben (13,3%) került elő. 58. sír: „A koponya helyén négy fossilis ostreagyöngy; 912 mm átmérőjű és 1-3 mm vastagságú korongocskák"} 7 A fehér, helyenként barnás elszíneződésű korong alakú gyöngyök kopottak, középen széles lyukkal átfúrtak. 1. V: 12,0x12,3 mm, Átm: 3,2x4,1 mm; 2. V: 3,3-5,9 mm, Átm: 10,9x11,6 mm; 3. V: 2,6-3,1 mm, Átm: 9,3x9,5 mm; 4. V: 1,1-1,7 mm, Átm: 8,5x9,0 mm, Ltsz.: 17.68.1937. A leleteket a következőképpen határozta meg Sümegi Pál: „4 db Spondylus gaederopus (Linnaeus, 1758) héjból gyűrűszerűén lecsiszolt kagylógyöngy, felületük teljes mértékben lecsiszolt, élein egyidejű bevágások, a felszínükön pedig posztgenetikus, karbonát kiválások találhatók, a neolitikumban recens volt, Földközi-tengeri, valószínűleg az Egeikumból származott" (27. kép). 59. sír: „A nyak körül 18 darab fossilis ostrea gyöngy".

168 A gyöngysor közepén egy nagyméretű, kerek, lapos, középen átfúrt, oldalszélein kopott és sérült gyöngy vagy korong helyezkedik el. Színe fehér, helyenként barnás elszíneződéssel. Átm: 20,0x19,5 mm, egyik oldalán V: 7,8 mm vastag, az ellentétesen pedig 6,9 mm. Az átfúrás szélessége felül 3,6 mm. E korong mellett egy 31,3 mm hosszú és 9,9 mm széles, fehér színű, kissé lapított henger alakú gyöngy található kopott és laposabb hasi és domborúbb háti felülettel. A korong másik oldalán jelenleg két, henger alakú, 18,6 mm és 19,0 mm hosszú és 8,8 mm, illetve 8,2 mm átmérőjű, fehér színű K. ZOFFMANN 1969-1970. DOMBAY 1939, 7, Taf. III. 12-22. ECSEDY 1990, 212., Pl. 3.9-11. Uo., Taf. 18,24, 14-17. Uo., 25, Taf. 19, 1-18. 28. kép: Zengővárkony 6a, 59. sír. Gyöngyök Spondylus, Ostrea és Pinna nobilis kagylóból. 33 27. kép: Zengővárkony 6a, 58. sír. Spondylus gyöngyök.