Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

Különösen a Dunántúlon volt szokás, hogy az esti harangszó után külön Szent Flórián tiszteletére is harangoztak. így próbálták elhárítani a tűzvészt. A családok közös imádkozásában is nagy szerep jutott a Szent Flóriánhoz címzett fohászkodásoknak. A dombóváriak úgy tudják, hogy ha Flóriánkor esik, nedves június, rohadt széna lesz. Ha dér van, akkor száraz, aszályos nyár lesz.

96 Május 12., 13., 14. - Pongrác, Szervác, Bonifác (Fagyosszentek) Az egyszerű „paraszt"'-ész századok óta hagyomány útján öröklődő megfigyeléseinek sorában alig van általánosabb elterjedésü és megbízhatóbb hitelű, mint az, hogy valamivel május hó közepe előtt az addig szép egyenletességgel emelkedni szokott hőmérséklet hirtelen alásüllyed s ezzel többnyire érzékeny károkat okoz az épp akkortájt legkényesebb növényzetben.

97 A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Évszázados tapasztalat szerint a tavaszi meleg időjárás hirtelen hidegre fordul, sőt fagy is jelentkezhet, ami „leszüreteli a szőlőt", tönkreteszi a vetést. Védekezésül trágyát égettek, füstöltek a gyümölcsösökben, veteményes kertekben. A megfigyelés szerint mindenfelé azt tartják, hogy amilyen a Pongrác-napi időjárás, olyan lesz Orbánkor (máj. 25.). Mivel fagy is várható ekkor, nem ajánlatos, sőt nem is szabad palántálni, mert a gyenge palánták lefagynak. A bab, az uborka vetése, a paradicsom palántálása is várhat még, legjobb lesz majd a fagyosszentek után vetni, palántálni. Ha fagyosszentekkor nincs felhő az égen, jó bortermés várható. Dombóvár környékén úgy tudják, hogy Pongrác napi eső jó a mezőnek, de árt a szőlőnek.

98 Ahogy mondják: „Pongrác, Szervác, Bonifác, a fagyosszentek, hogy ne bántsák a szőlőt füstöljenek kendtek". Május 25. - Orbán napja Orbánt a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább. A szőlőtermesztő tájak ünnepe, mivel Szent Orbán a szőlőtermesztők, kádárok, kocsmárosok patrónusa. Különösen tisztelték a bácskai szőlőtermesztők. Szőlőtermesztő helységekben szobrai, kápolnái állnak, képét ráfaragták présekre, hordókra. Orbán napján az Orbán-szobrokhoz könyörgő célzatú körmeneteket vezettek. A parádés kivonulások ájtatos, ünnepi hangulatába rendre belekeveredtek Orbán megbüntetésének, megszégyenítésének mozzanatai is. Már Komáromi Csipkés György említi a 17. században, hogy Orbán napján körülhordozzák a szent faszobrát, de csak akkor, ha tiszta idő van. Ha esik az eső, a szobrot meghempergetik a sárban.

99 Az időjárást és termést figyelve úgy tarják, hogy az Orbán-napi eső jó termést ígér. Egyesek szerint, ha Orbán napja „fénylik, örvendezzünk, és mongyuk: Trink, Orbán, termett a szőlő, és bor is jó lészen. " Vagyis ha tiszta Orbán napja, jó, édes bort fogsz sajtolni, de ha esős, akkor savanyú lőre kerül a hordóba. Ha ezen a napon szép az idő, akkor Tamási népe ezt mondogatja: „Orbán leszállt a tűzhelyről."

100 A napnak derült voltából jó őszre és bő szüretre következtettek, míg esős és borús idővel való bekövetkezését rossz termés előjelének vették, minthogy ez idő tájt a szőlő épp virágzásban lévén, ennek a nedves, kivált a zordabb és széllel járó hideg idő árt, a csendes, meleg napok ellenben javára válnak.

101 A dombóváriak szerint, ha Orbán sokat dörög, jó bő termés lesz. Ha Orbán deres szakállal nevet, a szőlő sír, viszont ha Orbánkor enyhe nap süt, jó bortermés lesz.

102 Orbán megeszi a babot (elfagy) - mondták. Orbán napja Bátaszék fogadott, községi ünnepe volt. A bátaszéki hívek az 1739-es nagy pestis járvány után fogadalmat tettek, hogy kápolnát emelnek, ha a vész elmúlik. így épült fel a szőlőhegyen az Orbán kápolna, amely 1754-ben már állt. Itt Orbán napján misét tartottak, ahová a bátaszékiek körmenetben vonultak ki.

103 ' GELENCSÉR 1975. KATONA 1982. 314. ! GELENCSÉR 1975. , DÖMÖTÖR 1990. 175. ,0 BÁLINT 1998. II. 419. " KATONA 1982. 320. 12 GELENCSÉR 1975. 13 BALÁZS KOVÁCS 2000. 242-243. 253