Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium

A dombóvári regula szerint: „Midőn május hava jó hűves és nedves, Akkor szokott lenni a csűr, pincze teljes. Kivált ha elején eső gyakran esik: Ugy a szőlő sok szép borral kedveskedik. Gergelynek (9) Urhánnak (25) deres a szakálla Hó, fagy hull belőle a mikor megrázza. Sz. Bonifácz Szervácz és Pongrácz napja, A káros fagynak sokszor nyomát hagyja, Ha e három szentnek meleg és tiszta napja: Terem bőven minden, mint a jóslat tartja. Ha a földi eper érik pünköst körül: Ugy a bortermesztő bő szüretnek örül. Hogyha az ég dörgést hallod e hónapban: Zivatarok lesznek később igen gyakran. Hogyha e hónapnak utó-fele fényes: Sertésed a makkon soh-sem marad éhes. Május 1. A magyar nyelvterület nagy részén május elsejére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. Másik jeles alkalom pünkösd, a május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontják le. A majusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A májusfa-állításnak két jellegzetes formája ismert: az egyik a lányos házakhoz vitt majusfa, a másik a középületek, kocsmák előtt felállított majusfa. A májusfák beszerzése mindkét esetben a mindenkori legények, legénybandák feladata. Május elsejéhez néhány időjárásjósló, földmüveléssel kapcsolatos és egyéb hiedelem kapcsolódott. E nap időjárása mutatja, milyen lesz a jövő tél. Május 4. - Flórián napja Szent Flórián ünnepe, aki a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. Patrónusuknak tekintették más mesterek is, akik tűzzel dolgoztak, pl. a sörfőzők, a fazekasok, a kovácsok, a pékek, a kéményseprők. Ünnepén a kemencékben nem égett tüz. Tisztelete az újkorban lendült fel, és elsősorban Közép-Európára jellemző. Szent Flórián szobra Dombóváron. (1986. - Gaál A. felvétele.) GAZDÁKNAK... 251