Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
vitt haza a szentelt búzából egy marékkal az állatoknak, hogy ne legyenek betegek. Nagykónyiban e napon a pappal körmenet ment a mezőre, és ott tartották a misét. A legények templomi zászlókat vittek, melyekre búzalevelet tűztek. Az asszonyok, leányok pedig a zöld búzából koszorúkat fontak, a pap által megszentelt búzaszálakból néhányat az imakönyvbe tettek, és hazavitték magukkal. A pap azért szentelte meg a búzát, hogy jó termés legyen abban az esztendőben. 75 Győrében kivonultak a közeli vetésekhez, a pap a négy égtáj felé fordulva szentelte meg a gabonát. 76 A bukovinai székelyek Márk napja utáni vasárnap tartották a buzaszentelest. Körmenetben mentek ki a búzaföldre, s a pappal együtt könyörögtek a jó termésért. „A szentelt búzából téptünk, s hazavittük. Koszorúba fontuk, s megszárosztottuk, s akkor amikor nagy nehéz üdő jött, menydörgött, s villámlott, betettük, s imádkoztunk. Ha valaki beteg lett, feredőt főztek, belé főzték a vízbe, s avval megferesztették, s használt. " A megszentelt búza főzetét lábfájás ellen tartották foganatosnak. 77 E napon napkelte előtt kell vetni az uborkát, hogy bőven teremjen. A bátaiak is ezen a napon vetették az uborka- és a dinnyemagot. 78 Ha a hold tiszta, jó idő lesz, ha sárga a színe, eső várható. Nagyböjt A húsvét mozgóünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéj egyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. így a húsvét március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. A nagyböjt a hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó időszak a keresztény egyházban a húsvéti előkészület ideje, Jézus negyvennapi böjtölésének és kínszenvedésének emlékére tartották. A negyven napos böjt a 7. századtól volt szokásban 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. A böjt szigorúsága sokszor változott és tájanként is különbözött a történelem folyamán. Általában fokozatosan enyhültek a feltételek. A magyar kereszténység első századaiban böjti időszakban naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. Megkövetelték a hústól, zsírtól és egyéb állati termékektől való tartózkodást. Következtetésképpen csak kenyeret, sót, vizet, halat és száraz növényi eledeleket volt szabad enni. Az 1920-as évekre annyira enyhült a helyzet, hogy az egyház már csak hamvazószerdát, a nagyböjti pénteket és a nagyszombat deléig terjedő időt tekintette szigorú böjtnek: e napokon tartózkodni kellett a hústól, és naponta csak egyszer volt szabad jóllakni. A nagyböjt többi hétköznapján enyhített böjt volt, vagyis a főétkezésnél lehetett jóllakni, de azután csak este meg reggel volt szabad egy kevés ételt fogyasztani. Az öregek azonban jóval szigorúbb böjtöt tartottak még a 20. század elején is. Sok helyen a halon kívül csak növényi eredetű táplálékot ettek. Még a tejtermékek fogyasztásától is tartózkodtak, nem zsírral, hanem olajjal főztek. Előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak. A nagyböjti bűnbánat különösen kemény fajtája volt a negyvenelés. Aki erre vállalkozott a nagyböjt ideje alatt, csak negyvenszer, vagyis naponta csak egyszer evett, naplemente után. A nagyböjtben sokan nemcsak a megszokott mennyiségű étel fogyasztásától tartózkodtak, hanem a nemi élet és a dohányzás örömeitől is. Egyesek nem nyiratkoztak és nem is borotválkoztak. Böjt idején tilos volt a nyilvános mulatság, a lakodalom, sőt még a bírói tárgyalás és a testi büntetés is. A kaposszekcsőiek úgy tarják, ha nagyböjtben mulatnak, táncolnak, akkor lepotyog a szilva a fáról. 79 A mákot országszerte általánosan a „fekete héten" (a nagyböjt ötödik, fekete vasárnappal záruló hete) vetették. Húsvét A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul. SZABÓ 2000. 35. SOLYMÁR 1997. 88. SEBESTYÉN 1987. BABOSNÉ 1999. GÉMES 1975/b. 247
