Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Balázs Kovács Sándor: Tolna megyei népi kalendárium
olyanféle szent időnek tekintették, amilyenek voltak a rómaiak azon napjai, amelyeken az ő szavuk járása szerint: „Mundus patet", vagyis a felsőbb hatalmak, az istenek a földön járnak. Az esztendő egyik ünnepekkel legjobban telezsúfolt napja a Vízkereszt. Valamikor évkezdő nap volt, és az egyház eredetileg ekkor ülte meg Jézus születésnapját. Ekkor emlékezett meg az egyház Krisztus megkereszteléséről, a kánai menyegzőről és Lázár feltámasztásáról. Az utóbbiak az újkorban már kimaradtak a vízkereszti liturgiából, illetve más napokra kerültek át. A Vízkereszt vagy Három Királyok Napja a karácsonyi ünnepkör záró és a farsang kezdő napja. A keleti egyház ezen a napon ünnepli Jézus születését. A Gáspár, Menyhért, Boldizsár néven ismert napkeleti királyok az utasok, az úton járók, a vendégfogadósok védőszentjei voltak. A keleti egyház ősidőktől fogva Krisztus megkeresztelésének emlékeként ezen a napon szentelte a vizet. A középkor folyamán a vízszentelés a nyugati egyházban is elterjedt. Január 6-án a katolikus falvakban országszerte szokás volt a víz- és házszentelés. A szentelt vizet a bölcsőtől a koporsóig felhasználták. Nagy szerepe volt az ember- és állatgyógyításban is. A víz tisztítóerejébe vetett hit az alapja, hogy ezen a napon néhol ősibb formája is megmaradt a vízzel való mágikus eljárásoknak. A népi időjárásjóslás szerint: „Ha Vízkereszt vizet ereszt, a tél soká nem ereszt. " Január 22. - Vince napja A Vince többek szerint a bor védőszentje. Napja termésjósló nap. Bálint Sándor említi, hogy Vincét „ ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum = bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni. " Hetekkel előbb már megbeszélik a gazdák, kinek a szőlőjében ülik meg a Vincét. A megbeszélt napon szalonnát, kolbászt, hurkát, kenyeret csomagolnak, és szánkón a hegyre vágtatnak. A legtávolabbi szőlőbe mennek. Csak akkor választják a legközelebbit, ha rossz az idő. Ilyenkor azonban hamar végét vetik a szórakozásnak, hisz a rossz idő rossz termést jelent. Falatozás közben természetesen a borosüveg is kézről kézre jár. Beszélgetés közben szó esik a múlt évi termésről, a szüretről. Evés után gömböcöt akasztanak egy tőkére, hogy a gömböchöz hasonló nagyságú fürtök teremjenek. Mielőtt hazamennek, Vince vesszőt metszenek, és nótaszóval repülnek a dombról haza. A szőlővesszőket a meleg szobába bő szájú üvegbe helyezik. Ha kihajtanak a vesszők, megmutatják, hogy nem fagytak el a szemek. Vince időjárását már régóta mindenütt nagy figyelemmel kísérték a szőlősgazdák. A tapasztalatokat Tamásiban 5 így fogalmazták meg: „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince." A bonyhádi szőlősgazdák szerint: „Ha folyik Vince, megtelik a pince". Vagy: „Ha nem csorog a Vince, üres lesz a pince, ha csak csepeg, csorog, kevés lesz a borod. Ha Vince napján inni tud a cinke a kerékvágásból, akkor jó szőlőtermés lesz. " A pincehelyi 7 rigmus szerint: „Ha fénylik Vince, Megtelik a pince. De ha csepeg-csurog, Kevés lesz a borod. " Dunakömlődön azt tartották, „ha Vince napján minden világos és tiszta, akkor jó borév lesz. " Január 25. - Pál napja E napot Pálfordulónak vagy Pálfordulásnak is nevezik, arra a bibliai történetre utalva, amely szerint a Jézust üldöző Saul ezen a napon tért meg, és Pál apostol lett belőle. Pál fordulása termésvarázsló-, de főleg jósló nap. A termés biztosítására érdekében a Sárközben a Katalin napján felakasztott hagymát fordították meg. Szerintük ha Pálforduláskor tiszta az idő, az jó esztendőt jelent, mert: 4 BÁLINT 1998. II. 170. 5 KÁNTOR 1976. 6 SOLYMÁR 1968. 7 HEGEDŰS é. n. 183. 8 NÉMETH 1991. 235
