Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)
Antoni Judit: Tárgyak az idő sodrában I.
örökletéteménye", a 671-674-es leltári számú (alatta 698-701-as számok kihúzva) „Csontkés 4. db.", hazájuk: „Német-Uj-Guinea", elhelyezésük: „Kőkori terem", a kartonon felül pedig a NM-lista 8-11. tételei. A jelek szerint a negyedik tárgy eltűnt. Bár a gyűjtő neve itt nincs feltüntetve, a NM-törzskönyvi szám szerint Fenichel anyaga. Csont evőeszköz (Ltsz.: 01.6.12.) Teknősbéka csontjából készítették, viszonylag kevés alakítással: mindkét oldalát megcsiszolták, különösen a használatra szánt alsó lapátformára, illetve a felső, hegyesebb végére fordítottak gondot. Ezeken a felületeken jól látszik a használati kopás nyoma is. Méret: hossza: 19,5 cm, szélessége: 1,9-4,9 cm, vastagsága: 0,3 cm Bíró Lajos berlinhafeni gyűjtéséből ismerjük a tárgy párhuzamait. A 9664-es leltári számú, a 39.oldal 3. szövegábráján látható darabról („csontkanál'') ezt írja: „Ez az aszor (Szeleoban korién) kanál is, kés is. Taraváj szigetről. " A NM-listán ilyen számú tárgy nincs, viszont az 5., 6.,és a 7. tétel a 9649-es leltári számmal, sorrendben 3, 2 és l-es duplum leltári számon szintén Bíró gyűjtése. Ilyen leltári számú tárgyat (564/9649) találtam ugyan a NM raktárában, ez azonban teljesen más típusú és más nyersanyagból (disznócsont) készült. Mindezek alapján eszközünket - s a két következőt is valószínűleg Bíró gyűjtötte Berlinhafen környékén. Ezt támasztja alá a szekszárdi múzeum régi leírókartonja, melyen 668-670-es leltári számmal (alatta 695697-es számok kihúzva), a NM-lista 5-7. tételeként feltüntetett „3 db lapátalaku csontkés", „A Nemzeti múzeum örökletéteménye "-ként jelenik meg, hazája „Német-Uj-Guinea"', elhelyezése : „Kőkori terem". Csont evőeszköz (Ltsz.: 01.6.13.) Az előzőhöz hasonló, de az alsó, lapátforma vége törött. Ennek ellenére a nyomokból ítélve a törés után még jó ideig használták. Az eszköz készítési technikája szintén azonos. Méret: hossza: 15,6 cm, szélessége: 3,1-3,4 cm, vastagsága: 0,2 cm Csont evőeszköz (Ltsz.: 01.6.14.) Nyersanyaga és készítésének módja az előző kettőével megegyezik, ennek a példánynak a felső vége törött, de a törést követően már nem használták ezt a felületet. Méret: hossza: 14,2 cm, szélessége: 4,1-3,4 cm, vastagsága: 0,3 cm Csont evőeszköz (Ltsz.: 01.6.15.) Kazuár (?) félbevágott és lecsiszolt lábcsontjának darabja. Markolata a csont eredeti vége, alsó vége elkeskenyedő vágófelületet képez. A használattól fényesre kopott eszköz belső felületén étel- és föld maradványok nyomai. Méret: hossza: 16 cm, szélessége: 3,8-1,8 cm, vastagsága: 0,3-1 cm. Kanálként és késként is használták. A tárgyon halványan felismerhető a 6/9665-ös leltári szám, mely szerint azonos a NM-lista 11. tételével („csontkés"). Bíró berlinhafeni gyűjtéséből származik, több hasonló társával együtt, az Auguszta-folyó (ma: Sepik) vidékéről. A berlinhafeni leíró jegyzékben bemutatott 9665. leltári számú tárgy 12 ettől eltérő típusú eszköz, a NM raktárában lévő, 9665-d leltári számú eszköz viszont hasonló ehhez. 11 BÍRÓ - JANKÓ 1899, p.38 és p.39. 12 BÍRÓ - JANKÓ 1899, p. 39, 5. ábra. 219
