Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Zalai-Gaál István: A lengyeli kultúra tengeri kagylóékszerei a Dél-Dunántúlon

A sírban még a következő ékszermellékletek fordultak elő: átfúrt állatfog. H: 25 mm, Sz: 5-10 mm, Ltsz. 71.60.8; ' Lapos metszetű csontgyürü töredéke. Sz: 24 mm, Ltsz: 71.60.9 3.4. Tevel-Zsidóhegy Leletmentés során két bolygatott sír került itt elő. 2. sír: A koponya mögött egy vékonyfalú, szétmállott edény, az arcrész előtt egy háromrészes, vékonyfalú pohár vékonyan bekarcolt spirálmintával és vörös festéssel, a lábak mögött egy Butmir-edény, az előzőtől délre pedig egy ugyancsak elpusztult vastagfalú edény helyezkedett el. Egy kisméretű kőék a bordák mögött feküdt. Az 1. kerámia, illetve a nyakrész alatt henger alakú Spondylus gyöngyöket találtunk.

140 3.5. Györe-Bocok A györei leletmentések során hét csontvázas temetkezést, illetve egy nyolc hamvasztásos temetkezésből álló sírcsoportot tártak fel. Kagylóékszerek két zsugorított csontváz mellett fordultak elő. 1. sír: A csontváz nyakrésze körüli nyaklánc rézgyöngyökből és 5 Dentalium gyöngyből állt. Ltsz: Ő/2003.1.6.

141 4. sír: A nyakláncot 4 Dentalium gyöngy alkotta. Ltsz: Ő/2003.3.5.

142 5. kép: a-b. Györe-Bocok, felszíni lelet. Karperec fosszilis Ostrea kagylóból. Juhász János felszíni gyűjtéséből a következő Spondylus leleteket ismerjük a lelőhelyről: 1. Fehér színű, kissé ovális alakú, helyenként sérült, felületén kissé kopott, zárt karperec. Külső átmérő: 85,0x77,8 mm, belső átmérő: 71,0x62,1 mm, Sz: 7,2-16,8 mm, legnagyobb vastagság:6,2 mm, ideiglenes ltsz: ju.2005.1.1. „Fosszilis, miocén Ostrea-ból csiszolt kagylógyöngy, 1 db rúdalakú felszíni csiszolással" (5a-b. kép). 2. Felül kicsúcsosodó, felső peremén kétszer átfúrt, szabálytalanul ovális alakú kagylócsüngő. Szélein elvékonyodik, felszíne kissé kopott, színe fehér, helyenként barnás elszíneződéssel. Átm: 52,0x48,4 mm, iltsz: ju.2005.1.2. Sümegi Pál Glycimeris clycimerisnek határozta meg a tárgyat, „ mely a búb mögött átfúrt, szélein csiszolt, karbonát kiválással a héj felszínén. Neolitikumban recens lehetett, Földközi-tengerben elterjedt" (6a-b. kép). 6. kép: a-b. Györe-Bocok, felszíni lelet. Glicymeris csüngő. TORMA 1971, 9. kép 5; ZALAI-GAAL 1999, 8, 5. kép 3 TORMA 1971, 9. kép 6; ZALAI-GAÁL 1999, 8, 5. kép 2. Wosinszky Mór Múzeum Régészeti Adattára 419.90. ZALAI-GAÁL - ODOR 2006, 5., kép 5. ZALAI-GAÁL - ODOR 2007. 21