Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Balázs Kovács Sándor: A Tolna megyei Sárköz és rokon településeinek kapcsolatrendszere a 17–20. században

újraszülető uradalmak határokat vontak olyan falvak között, amelyek korábban soha nem ismertek maguk között elválasztó vonalat, a nép nehezen értette meg, hogy évszázados gyökerű, természetes költözködései bizonyos falvak esetében szökésnek minősültek.

40 A kalocsai érseki uradalom 1725. évi urbáriuma alapján mondhatjuk, hogy az összeírt települések közül a legjelentősebb kontinuus népességgel Bogyiszló, Úszód és Foktő - és mint láttuk - Csanád és Szeremle rendelkezett. Úszód 31 családfőjéből 29 (tehát 93 %), helybeli volt. Egy család jött Foktőről, egy pedig az elpusztult Karáról. A Foktőn összeírtak 74 %-a vallotta magát helybelinek. A 77 családfőből 20 idegen helyről származott. Négyen az uradalom területéről, négyen Tolna megyéből, 12 pedig távolabbi vidékekről jöttek. Bogyiszló 52 családfője közül 33 (63 %) volt bogyiszlói emberemlékezet óta. Tízen költöztek át az elpusztított Tolnáról.

41 Öten jöttek környékbeli községekből, négyen pedig távolabbi helyekről. Csanád lakosainak 83 %-a, a 49 családfőből 41 volt helyi eredetű. Rajtuk kívül 4 szeremlei, egy-egy bogyiszlói és decsi, valamint két baranyai jobbágycsalád élt a faluban. A török időben sokat költözködő, de falukeretét mindvégig megtartó Szeremle lakosainak 94 %-a vallotta magát szeremleinek. A 36 összeírt között csak egy váci származású és egy ismeretlen születési helyű obsitos katona akadt.

42 A migráció irányaira is következtethetünk az 1731-ben felvett tanúvallomási jegyzőkönyvekből. Csanádra pl. Makádról (Pest megye) költözött be Molnár Mihály molnár. Foktőre Baranyából költözött Varga János, Buda bevétele előtt. Szeremlére Baranyából költözött Héjós János, Karáról (elpusztult helység Pest megyében) Karai Pál, Lángfőről (elpusztult Tolna megyei sárközi település) Porkoláb Miklós. Monostorról (Bátmonostor Bács megye) Bárdos György és Csap István. Alsónyékről Bíró János, Molnár Péter (kinek elődei szeremleiek voltak), Széliéről (Tápiószele, Pest megye) Kovács Péter, Budáról Budai István (István deák apja) Buda bevétele után. Meg nem nevezett helyről Fekete Máté (Fekete alias Borz Miklós apja). Úszódra költözött Baranyából Pap Sámuel apja. Elköltöztek Csanádról Kiskunhalasra Bor Mihály 1729-ben, Molnár Mihály 1730-ban, Paprika András 1729-ben, Alsónyékre Paprika Mihály 1729ben. Szeremléről Bátára költözött Paksi György 1712-ben, Bátaszékre Angyal István 1725-ben, Bárdos Géczi 1725-ben, Bíró Mihály és öccse, Bíró János 1726-ban, Csap István 1710-ben, István deák 1725-ben. Szekszárdra költözött Baráth János 1725-ben, Héjós Mihály 1705-ben. Meg nem nevezett helyre tette át lakását Héjós Dániel 1705-ben, Karai János 1719-ben, Kovács Péter 1705-ben, Porkoláb Gergely 1726-ban. Úszódról költözött Decsre Oláh János, a kuruc világ után, Őcsénybe Pap Sámuel, a kuruc világ után.

43 Decsre lakni. " - Elek István 98 éves decsi lakos 1748-ban - „A Tanú Tolna városában lett e világra, Tolnárul pediglen, midőn Bécs alól a Keresztény Töröknek táborát elhaitotta (el pusztulván Tolna azon esztendőben) jött által a Dunán Attyastul Bogyiszlóra, holott is azon alkalmatosságval a mennyire emlékezik, mint egy, más fél avagy tsak egy esztendeig lakott, és második esztendőre tavasszal Szülét földére, úgy mint Tolna várossában által költözött, és mind az ideigh még Budát töröktül meg vették az keresztények. Buda vétele után a Pogányság alá nyomódván, Tolna újabb pusztulásra jutott, és így második pusztulásának idein a Fatens édes Attyával, s nemzetségével, meg halván azon idő közben Édes Attya Tolnán, által szállott Bogyiszlóra, ez lakását egészen Kurucz világigh nem változtatván, hanem Kurucz járásban álhatatlan lévén az ország, ugyan Dunántúl Eötsén nevű helységben költözött, és hat esztendőkig, még az ország le nem tsendesedett német salvagvardia alatt tartózkodott, azon üdőkben le tsendesedvén az ország harmadszor Bogyiszlóra visszatért és e máj napig változás nélkül azon helységben maradott. " - Tóth Mihály 80 éves bogyiszlói lakos 1748-ban - BÁRTH 1997. 376-379. 40

BÁRTH 1999.294-295. 41 Egy 1746-os tanúvallomásból tudjuk, hogy Maláti János 118 éves ember Tolnán született, de most Bogyiszlón él. Tóth Mihály 70 éves szintúgy. Paksi János 68 éves Tolnán született, elődei is ott éltek. Egy másik Paksi János, aki 1748-ban volt 62 éves: Szülejtül értette, hogy Tolnán született, és mikoron Buda vételekor ell pusztult Tolna, azon futássán Gyürre szaladtak, s egynéhány Esztendők ell telese után a mint emlékezik Bogyiszlóra mentek, az hol mostani ideigh állandóul megh maradott. " Csatári Mihály 77 éves bogyiszlai lakos 1748-ban - BÁRTH 1997. 380.: - „Az Tanú Tolnán született e Világra Budának Töröktül meg vétele előtt Tolnán lakott, Buda vétele után által költözött Bogyiszlóra, de ott is soká nem lakhatván, fel ment Győrre, Győrrül második Esztendőben Tavasszal vissza tért Tolnára az F. Császár számára épített Profunt ház mellé és mivel tsak Tíz gazda szállott vissza Tolnának Buda vételekor lett el pusztulássá után, az Táborozást és Prófunt ház mellett lévő roboárt nem győzvén három esztendőnél tovább nem maradhattak, hanem ismét minnyájan elfutottak és többnyére Bogyiszlóra szállottak aholis az Tanú mindez ideig állandóan maradott. "- Csatári Mihály 77 éves bogyiszlai lakos 1748-ban. - BÁRTH 1997. 380. 42 BÁRTH 1974. 333-334. „Decimus Tertius testis Providus Joannes Adorján Judex Annorum circiter 58, decimus Quartus Testis Providus Joannes Fazekas Annorum circiter 62, decimus Quintus Testis Stephanus Bárdos Annorum circiter 58, decimus Sextus testis Providus Stephanus porkoláb annorum circiter 45, decimus Septimus Testis Providus Michael Szabó Annorum circiter 62, decimus Octavus Testis Providus Emericus Adorján Annorum circiter 62, decimus Nonus testis Providus michael Csanko Annorum circiter 43 in possessione Szeremle Comitatui Pesthiensi adjacente habitus commmorantes subditi Archi-Episcopatus Colocensis Die tertia Április Anno nunc currenti jurati examinati fassi sunt. Ad Prinum: Tudgyák bizonyosan, hogy mind Angyal István és öcsé Angyal György, mimt pediglen az attyok Angyal Gergöly Szeremlyén születtek, laktak is, még az elejék is szeremleiek voltak. Bárdos 180