Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

Templomaik teremtemplomok, amelyek szentélye a nyolcszög öt oldalával záródik és támpillérekkel megtámasztott.

81 Tornyaik a szentély közelében található, nagyméretű harangtornyok, amelyek boltozott alsó szintje átjárót alkot a kolostor és a templom között. Sajátos típusa ezeknek a templomoknak a befelé vont diadalív nélküli töretlen belső terű templom, ahol a szentélyre és hajóra tagolást mellőző térkialakítást alkalmaztak.

82 A Simrák László tevékenysége nyomán körvonalazható templomalaprajz és a Csalog-féle ásatás alaprajza ezt a templomalaprajzot erősíti.

83 A ferences építészetben ilyen templommal találkozunk Pozsonyban. A pozsonyi klarissza templom a 14. században épült, szélességi méretei megegyeznek a bátai temploméval, csak rövidebb, hosszúsága 48 méter.

84 Ugyancsak hasonló szélességi méreteiben a nagyszőlősi ferences templom is, ezt azonban nyugati toronnyal építették.

85 Az újlaki ferences kolostor temploma is hasonló alaprajzi megoldású, csak kisebb, mint a bátai monostortemplom. A középkorban ez is kegytemplom volt, Kapisztrán Szent János kultuszhelye.

86 (7. ábra.) 7. ábra: A pozsonyi klarissza templom (1:400) és Újlak obszerváns ferences temploma. A bátai kegytemplomhoz hasonló hosszúságú templom volt a margitszigeti domonkos apácakolostor temploma, a Szeged-alsóvárosi ferences templom,

87 vagy a pécsi ferences templom,

88 ezek azonban kiszélesedő hajóval és nagyon hosszú szentéllyel készültek. A bátai templomnál a torony a szentély északi oldalán helyezkedhetett el és összeköthette a templomot a kolostorral. Ilyen toronyelhelyezéssel gyakran találkozunk a magyar ferences építészetben (SzegedAlsóváros, Nagyvárad).

89 Mint arról már szóltunk, a kolostor sem szabályos alakú és ennek oka is elsősorban a terep adta lehetőségekben keresendő. Érdekes, hogy a kolostor épülete is a ferences építészet sajátosságait mutatja. Ugyanis a közös dormitórium helyett cellasort találunk, a déli szárny középfolyosós megoldása pedig Uo. 46. Uo.52. Simrák 1899. november 10-én készített rajza, KÓNYI - HOLUB - CSALOG Magyarországi művészet 1987. 310. Koldulórendi építészet 1994. 52. Uo. 660. ,f A középkor Dél-Alföld... 2000. 486. Koldulórendi építészet 1994. 52. Uo. 162. ; ' Koldulórendi építészet 1994. 240. Uo. 48. DERCSENYI 50. Ásatási vázlatrajz. 163