Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

37. két lefelé vezető kőlépcső (2 méter mélyen) előtte téglaburkolat (1899) 38. téglaburkolat a kerengőben (1899) 39. lépcsőzetes kőpárkányzat, kőalap (1899) 40. a kolostor főbejárata, mészkő oszlop és csúcsív elemek (1899) 41. kiszélesedő kőalap (1899) 42. kőfal részlete (1899) 43. 18. századi mészégető kemence (1937) 44. a kolostor megmaradt északi fala (1899, 1937, 2005) 45. gótikus szentély (1937) 46. fal kiszedett nyoma (1937) 47. kolostorépület keleti lezáródása metszetben (2005) 48. kolostorépülettől keletre álló kb. 4 méter széles épület metszetben (2005) 49. délnyugati sarkon álló épületrész metszetben - 3 sor tégla (2005) 50. feltételezett kolostorfal 51. grafitos csempékkel készült gótikus cserépkályha (1937) 52. reneszánsz réz könyvveretek előkerülési helye (1937) 53. szénné égett gerenda, és deszkadarabok (1937) 54. díszítés nélküli padlótéglák (1937) 55. homokkő ablakpárkány töredéke (1937) 56. ajtószárkő (1937) 57. zöldmázas cserépkályha (1937) 58. 2 db 60x110 cm-es pillér (?) (1937) 59. Krisztus kínszenvedéseinek eszközeivel díszített kőtábla megtalálási helye (1937) 60. 2 db téglából rakott párhuzamos falrészlet (1937) 61. rózsaszínűre festett bordatöredékek, ablakfél, mérmürészletek, ablakszemek, 2 db, réz könyvveret (1937) 62. 340x280x280-as szemetesgödör varjúkoponyákkal, 2 db törött üvegpohár, üvegnyak, fenékbélyeges edény, füles cserépkorsó 40 cm vastag iszaptakaró alatt (1937) 63. fal kiszedett nyoma (1937) 64. déli löszterasz széle 65. az északi part leszakadt részeinek valószínűsíthető középkori széle A terepen tett megfigyeléseink tovább pontosították a kiszerkesztett alaprajzot. Főleg az északi partfal utóbbi években bekövetkezett omlása miatt metszetben is kirajzolódott az északi kolostorszárny keleti fele és keleti lezáródása. Ugyancsak megfigyeltük, hogy a kolostor nyugati sarkától tovább folytatódott egy fal nyugati irányban, majd délnek fordult. Ez vagy kerítő fala volt a kolostornak, vagy itt is épületek álltak. Ugyancsak metszetben figyeltük meg az épületegyüttestől délre talán egy kiszedett fal nyomát. Az így összeállított vázlatból kibontakozott a középkori Magyarország talán egyik legismertebb zarándokhelyének az alaprajza. A végeredmény meglepő volt, mivel a bátai Klastromhegyen álló épületegyüttes nem egy tipikus bencés kolostor alaprajzát mutatja. 160