Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi József: A bátai apátság kutatástörténete és alaprajzának rekonstrukciós kísérlete

megvolt még a kőanyaga, tehát el lehetett adni építőanyagnak. így sejthetjük, hogy a felfedezett falaknak, faragott köveknek mi lett a sorsa az „ásatás" befejezése után. A keleti és nyugati fal között ekkor fedezték fel a lépcsőház kő alapfalait, s két méter mélységben két kőlépcső is előkerült. Ugyancsak a két fal között egy kelet-nyugati irányú osztófal kiszedett nyomára is akadtak, amely a mészégető kemencével volt egy irányban. Ugyanezen levélben felvett második vázlatrajz a templom területét, illetve a templom és a kolostor kapcsolódási pontjait mutatja. A vázlat szerint a templom területe szőlővel beültetett terület volt, ahol a felszíni nyomok alapján könnyen ki tudták karózni a templom déli főfalát. A karókkal jelzett egyenes vonalú templomfal jelzi, hogy egy hosszú csarnoktemplom lehetett. A keleti lezáródását már nem tudták megállapítani. Azt viszont igen, hogy a nyugati oldala valamilyen módon kapcsolódott a kolostorhoz. A templom területén húztak néhány észak-déli irányú próbaárkot, de ezekben nem találtak semmit. Előkerült viszont e próbaárkok mellett egy falazott sír, s megtalálták a kolostor templommal párhuzamos északi szárnyának déli főfalát két helyen is. A terület keleti oldalán a templom falának egy hosszabb szakasza került elő, valamint ugyanezen fal kapcsolódási pontja a kolostor nyugati szárnyához. Ugyancsak e rajz tanúsága szerint előkerült a nyugati kolostorszárny szakaszán az északi főfal kő alapja és egy ezzel párhuzamosan futó fal, amely az északi cellasor másik fala lehetett. Egy osztófalat is találtak, amely déli irányban haladt hosszabb szakaszon. 1899 november 11. Másnap délután újra levelet fogalmazott Simrák tanító.

48 Jelezte, hogy a megkezdett árkokat tovább ássák, ezeknek kőalapja van. Máté Imrével is tárgyalt, akinek a pincéjében befalazva volt Pál apát sírköve, de nem tudott vele megegyezni. Kéri az emberek munkadíjának megküldését és újabb, kissé pontosabb rajzot készít a feltárt részekről. E rajz néhány helyen pontosítja az előző nap készített felmérést, s az is előnye, hogy együtt mutatja a kolostor nyugati szárnyában és a templom területén ill. a mellette fekvő északi szárny területén végzett munkát. A nyugati kolostorszárny keleti falára épített mészégető kemence helyét és alakját is pontosítja. Eszerint ez egy nagy méretű téglatest alakú, kövekből rakott mészégető kemence volt, az emeletre vezető lépcsőház és a templom nyugati homlokzatának közelében. Nyilván ezek kőanyagát használták fel a mészégetésnél. E nyugati szárny nyugati főfalának kutatását is folytatta, de az előző nap megtalált fal folytatása csak kiszedett állapotban volt meg. Annál érdekesebb a szemközti keleti főfal, amelynek 22 méter hosszúságban találta meg az alapjait. Ugyancsak nagy jelentőségű az épületszárny északi oldalán húzódó két párhuzamos főfal felfedezése. Az északi főfal a házak sora felett, alig egy ölnyire a part szélétől húzódott. Ennek 10 méteres szakaszát sikerült kibontania. Vele párhuzamosan a másik főfal 26 méter hosszú szakaszát bontotta ki, sőt megtalálta a nyugati sarkon a visszafordulását és alapokban ennek a folytatását is. Fontos felfedezés volt az is, hogy megtalálta e két főfal közötti egyik közfal kő alapját kb. az épülettömb közepén. Még érdekesebb a lépcsőház további kutatása. Ez egy fordított U alakú kőfalalappal ellátott felépítményben kapott helyet. Ennek keleti felében megtalálta az eredeti járószintet (kőalap és tégla), majd a kiszedett lépcsők kemény föld alapját és a két, már előző napon felfedezett kőlépcsőket. A templom területén is végzett feltárást. A beültetett szőlő miatt a templom déli falát kikarózta, de az északi falat nem sikerült megtalálnia, annak ellenére, hogy négy észak-déli irányú árkot húzatott. Ezekben murvás anyagon kívül semmit sem talált, viszont ráakadt egy korai sírra, ahol a téglázott sír formája az emberi test vonalát követte, a fejnek külön kifalazott résszel. (Hasonlót láttunk a cikádori monostornál végzett feltáráskor is.)

49 Felfedezett ugyan egy kelet-nyugati irányú falat, amelyről azt hitte, hogy ez a templom északi főfala, ma azonban már tudjuk, hogy ez a kolostor déli főfala lehetett. Noha a két épületszárnyat nem kapcsolta össze, a falak folytatásaiból egyértelműen látszik, hogy egykor egységes épülettömböt alkottak. BÁTASZÉK 1997, 155. 148