Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

K. Németh András: Újabb, Tolna megyei adatok a csontosövek elterjedéséhez

K. Németh András Ujabb, Tolna megyei adatok a csontosövek elterjedéséhez Bevezetés Nemrég tettem közzé a középkori Magyarországon előkerült csontosövek adattárát és javasolt tipológiáját.

1 Ennek kiindulópontját az az adatgyűjtés jelentette, amelynek során a 2003-ban Paks-GyapaTemplomdomb 56. sírjában feltárt csontosöv párhuzamait kerestem. Azóta a Tolna megyében dolgozó kollégáim szívessége révén tudomásomra jutott, hogy a megyében több helyütt is napvilágra jött a tárgytípus néhány darabja, amelyek így kimaradtak korábbi gyűjtésemből.

2 Az alábbi rövid közleményben 8 lelőhely (közülük 6 ismert, 2 ismeretlen) 13 tárgyát mutatom be, köztük egy a csontosövek szíj végeihez hasonlóan díszített és velük egyező méretű, ismeretlen rendeltetésű csonttárgyat. A kivétel nélkül szórványként előkerült tárgyak közül egy még Csalog József Decs-Etén az 1930-as években folytatott ásatásán jött napvilágra, így előkerülése országosan is korainak számít; a többi darab az utóbbi évtized kutatásainak eredménye. Az újabb csontosöv-tartozékok értékelése Az övtartozékok lelőhelyei beleillenek az országosan felvázolt képbe: Ete (Decs-Ete) módos mezővárosnak, lese és Györké (Őcsény-Pusztagyörke, Tolna-Mözs-Icsei-dűlő) jelentősebb templomos falunak számított, Csöcsk (Aparhant-V. halastó) a lelőhelyről szórványként előkerült többi tárgy tanúsága szerint pedig szintén nem volt átlagos település. A dunakömlődi Bottyánsánc római erődjének területén napvilágra jött szíjvég odakerülési módja egyelőre rejtély, hiszen a két évtizede folyó ásatások során nem tártak fel középkori objektumokat. Érdekesség, hogy mind a hat, ismert lelőhelyű tárgy a megye keleti részén került elő, többségük közvetlenül a Duna mentén. Terepbejáráson került elő az aparhanti, a bátaszéki, a két decsi és az őcsényi példány, ásatási szórványként pedig a Paks-dunakömlődi és a két Tolna-mözsi darab, az ismeretlen lelőhelyű tárgyak pedig a múzeum régi anyagában rejtőztek. (1. kép 1.) A bemutatott tárgyak közül 1 övcsat, 4 szíj vég, 5 négyzetes veret, 2 csontgomb, egy pedig ismeretlen rendeltetésű. Egynél több darab csak Ete mezővárosban és lese faluban jött napvilágra (előbbi helyen egymástól évtizedekkel elválasztva). A besorolható darabok közül a Paks-Dunakömlőd-Bottyánsáncon és az Aparhant-V. halastónál előjött szíjvég az l/A, a Bátaszék-Kiskövesdi az I/B, a Decs-etei pedig az I/C altípusba tartozik, míg a Decs-etei csat a legnagyobb számú csattípusba, az I/c jelűbe sorolható.

3 Fontos megfigyelés, hogy a korábban mindössze négy csontosöves lelőhelyen megfigyelt festés

4 a most bemutatott néhány tárgy közül három esetében, a Paks-Duna-kömlőd-Bottyánsáncon, az Aparhant-V. halastónál és a Decs-Etén előkerült szíjvégeken is kimutatható. Az első esetében a szíjvég alsó felét díszítő vonalak közül kettőben (az egyik, hosszú, átlós vonalban és a bal oldali három kisebb bevágás közül a 1 K. NÉMETH 2005. A témával újabban Varga Sándor is foglalkozott (VARGA 2004, 116-117), szakdolgozatának eredményeit a közeljövőben teszi közzé. 2 Köszönöm Csiszér Antalnak, Gaál Attilának, Miklós Zsuzsának, Visy Zsoltnak és Vizi Mártának, hogy adataikat megosztották velem és leleteiket közlés céljára átengedték. Az ismeretlen lelőhelyű tárgyakra Vizi Márta, a Bátaszék-kiskövesdire Gaál Attila hívta fel a figyelmemet. Köszönet érte. Itt csak jelzem, hogy az újabb, Tolna megyei adatokon túl Batizi Zoltán révén tudomásom van további két négyzetes veret töredékéről, amelyek közül az egyik Vác-Szent Mihály templomból, a hajó északnyugati sarkából, középkori sírbetöltésből, a másik Vác-Köztársaság u. 23. lelőhelyről, későközépkori teleprétegből került elő. Belényesy Károly szíves szóbeli közlése szerint Balatonszárszón sírból övcsat került elő. Ezúton is köszönöm az adatok átengedését. Említésre méltó, hogy cikkem megjelenése óta közölték a kisszállási csontosövet (VARGA 2004, 116-117; 107. I. tábla 1-6.), magyar nyelvű cikkben is megjelent az üzbégi öv képe (RUTTKAY 2005, 44, 2. tábla 2.), továbbá Szatmári Imre a középkori Décséről közölte a 3. sír csontosövkészletét ill. egy-egy szórvány övcsatot, szíjvéget és négyzetes veretet (SZATMÁRI 2005, 74; 202. 74. kép 1-2; 210. 90. kép 21-23; 212. 92. kép). A cikkem megjelenése óta eltelt időben figyeltem fel továbbá két, tévesen („könyvborítóként") és lépték nélkül közölt, Sajógömör-Várhegyről előkerült négyzetes veretre, amelyek közül az egyik a megszokott formát követi, a másik viszont ritkább, csak levélmotívumok díszítik. (B. KOVÁCS 2003, 37; III. t. 1-2.) " Ezek leírása és párhuzamai: K. NÉMETH 2005. 4

K. NÉMETH 2005, 281. 133