Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Gaál Attila: Falusi pénzhamisító műhelyek emlékanyaga a Tolna megyei Tevel és Bonyhádvarasd határából

Pénzhamisítás, vagy más tevékenység? Ha a Tevel és Bonyhádvarasd határában talált leleteket elemezzük, meglehetősen sok nyitott kérdésre találunk. Elsőként azt kell eldöntenünk, hogy a talált maradványok: lapkák, nyiradékok, nyersanyag maradványok, stb. valóban pénzhamisító műhely maradványai, vagy valamilyen más tevékenység emlékei lehetnek? A kérdést a kész veretek meglehetősen kis száma is indokolja, és zavaró lehet az is, hogy e feltételezett tevékenységgel kapcsolatosan semmiféle célszerszám nem került elő. Ez természetesen betudható a feltárások hiányának is, hiszen efféle eszközök leginkább épületek, munkagödrök maradványaiból kerülhetnek elő, vagy csak nagyon lekopott területen származhatnak felszíni gyűjtésből. De ha sorra vesszük a számításba jöhető más szakmákat, nem találunk közöttük olyat, melynek termékei közé leleteink beleillenének. Még leginkább a gombkészítés jöhetne szóba, de a kerek lapkák felhasználása az időszak gombleleteinél nem általános, csak jóval később válik gyakorivá. Ugyanakkor ha keveseljük a kész hamis veretek számát, akkor a kész gombok, vagy akár más kész termék hiánya legalább ennyire feltűnő lenne. Marad tehát a pénzverés, - nevezetesen a hamis pénzek készítése - mint a Tevel-venyigési és bonyhádvarasdi leletekhez köthető tevékenység. A műhelyek működésének helye és ideje Mint arra már többször utaltunk, a lapkák és nyiradékok előkerülési helyének lokalizálása mindkét lelőhely esetében viszonylag biztonságosan megtörtént. Sajnos településre utaló dűlőnevek hiányában arra nézve, hogy a műhelyek melyik falu területén működtek, vajmi kevés információnk van. Arra, hogy az adott területen a késő-középkor idején mely falvak léteztek, csak az egykor jóval nagyobb Tolna megye mainál sűrűbb településhálózatából kiindulva következtethetünk. Engel Pál a Magyarország középkor-végi településhálózatát feldolgozó munkájában Tevel közelében (térképén azonban Venyigéstől délebbre) Kökényest, a Mezővarasd (Bonyhádvarasd), Tabód vonaltól kissé északra pedig Boleta helységet valószínűsíti.

9 37. ábra: Tevel és Mezővarasd környéki települések a középkor végén. (ENGEL 2001.) Ekkor - 1397 és 1564 között - mindkét település a Tolna megye történetében jelentős szerepet betöltő mesztegnyői Szerecsen család birtokában volt, s mint ismeretes, ezen időszak vége, a Mohács utáni néhány évtized igencsak kedvezett a különböző törvénytelen cselekedeteknek. A kölcsönös birtokháborítások és erőszakoskodások sorába bőven beleférne a földesúri jóváhagyással, vagy megrendelésre történő pénzkészítés is. A bökkenő csak annyi, hogy a zürzavarosságával együtt szempontunkból kedvezőnek tűnő 9 ENGEL 2001. térkép. 128