Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Gaál Attila: Falusi pénzhamisító műhelyek emlékanyaga a Tolna megyei Tevel és Bonyhádvarasd határából

6. ábra: Nyiradékok és ólomdarab Tevel-Venyigésről. A lapkák és a kivágásukból visszamaradt lemezek és nyiradékok néhány darabján jól felismerhető egy szürkés színű bevonat - talán ezüstözés, vagy annak utánzata-, többségükről azonban már teljesen lekopott. (5-6. ábra.) A venyigési lelőhelyről származó pénzérmék egy része nem jöhet számításba, mint a feltételezett hamisító műhely terméke. Ide tartoznak a római eredetű pénzek, pontosabban II. Constantinus (337-361) egy elég jó állapotú vereté (7. ábra), valamint egy 4. századi veretlen lapka (8. ábra). Ugyanígy a magyarországi pénzek közül III. Béla (1172-1196) rézpénze (9. ábra), egy töredékes, talán havasalföldi eredetű rosszezüst dukát, mely a 15. század harmadik évtizedének utolsó három évében Zsigmond által kibocsátott aprópénzekkel együtt került forgalomba. (Lásd Berta József meghatározását a pénzérmék leírásánál a 4. pontban, képét pedig a 10. ábrán!) Készítés szempontjából kizárható az a korábban már említett németalföldi eredetű oroszlános tallér is, melyet eredeti verőtővel, de nem ezüstből készítettek, hanem ezüsttel borított rézlapkára vertek 1576-ban. (13. ábra) 109