Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 28. (Szekszárd, 2006)

Sümegi Pál: A dél-dunántúli lengyeli kultúra tengeri kagylóékszereinek archeozoológiai vizsgálata

Összefoglalás A 644 db határozásra átadott ékszer döntő része fosszilis Mollusca fajok héjaiból (mintegy 19 %) és a neolitikumban recens tengeri kagylók héjaiból (68 %) készültek. A neolitikumban recens tengeri kagylók között egyértelműen a tüskesosztriga {Spondylus gaederopus) héjak domináltak, az összes ékszeranyag több mint kétharmada (67 % %) ennek a tengeri kagylónak a héjából készült. Ugyanakkor a mandulakagyló (Glycimeris glycimeris) és sonkakagyló {Pinna nobilis) héjakból készült ékszerek is előkerültek, igaz alárendelt mennyiségben {4. táblázat). Ezek a fajok a Földközi-tengerben elterjedten élnek és éltek a neolitikum során. Az eddigi oxigénizotópos és természettudományos vizsgálatok nyomán (ShakletonRenfrew, 1970, Moshkovitz, 1971) a közép-európai neolit kori tüskesosztriga héjak a Földközi-tengerből, elsősorban az Égei-tenger térségéből (Égeikumból) származnak. így jelentős mértékű távolsági importtal, kiterjedt kereskedelemmel kell számolnunk a lengyeli kultúra esetében. Faj-, vagy anyagnév db % Neolitikumban recens Neolitikumban fosszilis Ékszerré alakított Spondylus gaederopus 335 52,02 + + cf. Spondylus 99 15,37 + + Glycimeris glycimeris 1 0,15 + + Bivalvia sp. indet 1 0,15 + + Pinna nobilis 2 0,31 + + Neolitikumi recens Mollusca 438 68,00 + + Ostrea sp. 27 4,19 + + Dentalia badense 95 14,75 + + Neolitikumi fosszilis Mollusca 122 18,94 + + Mollusca összesen 560 86,94 + Réz 79 12,27 + Mészkő 2 0,31 + Szarvasfog 2 0,31 + + Csont 1 0,15 + + Egyéb 84 13,04 + Összesen 644 99,98 4. táblázat: A dél-dunántúli sírokból előkerült ékszerek összesített összetétele. Ugyanakkor a holocén (neolit) kori recens héjak mellett jelentős mennyiségű, harmadidőszaki, pontosabban miocén kori, fosszilis tengeri Mollusca, osztriga {Ostrea sp.) és badeni agyarcsiga {Dentalia badense) héjakból készült ékszerek is előkerültek. Ezek a fosszilis Mollusca héjak felszín közeli lelőhelyeken, több helyen is megtalálhatók a Kárpát-medencében (Mecsek környéke, Dunántúliközéphegység több pontja, szubalpin régió). Ennek nyomán feltételezhető, hogy a távolsági kereskedelem mellett az ékszerek készítéséhez helyi, bár fosszilis Mollusca héjanyagot is felhasználtak a lengyeli kultúra közösségei. 101