Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Sümegi József: Adatok a középkori bátai búcsújáróhely topográfiájához

búcsúlevelet. Utóda Vince apát idejéből, az 1500. évi jubileumi búcsúból való az, az oklevél, amelyet Anna asszony, Pethő Jánosné részére állítottak ki. Férje, fia Ferenc és sógora György 1500-ban Loretoba készültek zarándokúira, Anna asszony úgy látszik, nem mehetett velük, ezért zarándokolt el Bátára. A búcsújárás a városi polgárságtól sem volt idegen, 1461-ben például Klára, Péter pécsi polgár özvegye, olyan súlyos fájdalmakat érzett lábában és egyik kezében, hogy sem járni nem tudott, sem azt a kezét nem tudta kinyújtani. Annyira gyötörték fájdalmai, hogy fogadalmat tett. Fogadalma szerint kocsin Bátára vitette magát „hol Krisztus vérző testét mutatják a népnek, hogy talán kegyes lenne hozzá az isteni irgalom és meggyógyítaná. " Szlavóniai Gál is azt vallotta Kapisztrán János sírjánál, hogy lábai megbénultak, s mert orvosságot nem talált bajára, Bátára vitette magát kocsin. Majd „kimenvén Bátáról, ahogyan odaérkezett, útközben teljesen meggyógyult. " A budai polgárok szervezett zarándokutakon vettek részt, amelynek egyik állomása Báta volt. Ilona asszony, Budai Bálint özvegye több asszonnyal együtt „búcsúkra vágyakozva", zarándokúira indult Bátára, Pécsre és Újlakra. Már úton voltak, amikor egy asszony lebeszélte Ilonát a tovább menetelről, mondván, hogy ő is járt Újlakon, de alig tudott megmenekülni az útonállók elől. Ilona visszafordult, de megbetegedett, egyik lába megbénult. Ez arra indította, hogy folytassa zarándoklatát fájdalmai ellenére. Báta és Pécs felkeresése után jutott el Újlakra.

26 Huszár Kálmán soproni polgár 1528. december 23-án végrendelkezett. Ekkor meghagyta fiának, hogy zarándokoljon el Bátára. Nagy Ágoston bátai polgárt pedig - kinek vendégfogadója is volt Bátán - a legbőkezűbb adományozók között találjuk, aki egy vörös bársony bőven aranyozott kazulán kívül egy fekete 28 damaszt kazulát, valamint egy fehér teljesen arannyal átszőtt kazulát adományozott az apátságnak. Végezetül a köznép zarándoklatairól kell még szólnunk, amelyről már a pápai búcsúbulla is megemlékezik, s csodálatos népsokaságról beszél. Valószínű, hogy a zarándoklást akarta elősegíteni Rozgonyi Simon országbíró, amikor az 1411. decemberében kelt oklevelében „minden utazónak, kereskedőnek, vásározónak és más embernek, akik a bátai egyház határai között, akár a Duna vizén, akár 29 szárazföldön lefelé, vagy fölfelé mennek" vámmentességet engedélyezett. Ennek ellenére sajnos hallunk jogtalan vámszedésekről a bátai egyház részéről. 1449. július 7-én ugyanis Bodrog vármegye elöljárói kiszálltak Szeremlére, s azt tapasztalták, hogy midőn Töttös László jobbágyai és népei Bátára zarándokolva, Szeremléhez értek, László apát vámszedői mindegyiküktől adót és vámot szedtek/ 1485-ben a Baranya megyei Körtvélyesről többen útra keltek feleségeikkel és gyermekeikkel együtt, hogy felkeressék a bátai Szent Vért. Már hazafelé mentek, amikor egy öt éves kisfiú meghalt. A szülők siránkozva göngyölték vászonba a holttestet, s a kocsi hátsó részében helyezték el. Két mérföldet haladtak, amikor egyesek azt tanácsolták, hogy a meleg miatt a legközelebbi faluban temessék el a halottat. Mások azonban azt ajánlották, hogy tegyenek fogadalmat. A szülők miután fogadalmat tettek észrevették, hogy a vászonba göngyölt gyermek ide-oda mozog.

31 S végezetül, hogy mennyire ismerték a Szent Vért az egész országban bizonyítja két Erdélyből származó adat. 1420-ban a kolozsmonostori konvent előtt zajló gyilkossági ügyben az lett a megegyezés feltétele, hogy a gyilkossággal vádolt személynek az elhunyt lelki üdve érdekében Bátára kellett zarándokolnia „ad limina sacratissimi sanguinis Christi". " A másik adat már a hitújítás korából való tanúvallomás. Scholcz György, Vajdahunyad lutheránussá lett várnagya egy jegyzőkönyv szerint így szitkozódott: „Hol vannak azok a rablók? Alamizsnás Szent János, Kapisztrán Szent János és más magyarországi szentek? Ha szentek, miért nem védték meg Budát és Magyarországot a török ellen? Es hol van az a bátai SzentVér? Miért engedte ez a bálvány, hogy felégessék és elpusztítsák a helyét és Magyarországot, ha igazán 24 U.o. 71-72. 25 U.o. 76-78. 26 U.o. 58-60. 27 HÁZI 1921, 198. 28 Báta évszázadai 1993, 95-96. 29 Báta évszázadai 1993, 40-42; Zichy VI. 166-167. 30 Báta évszázadai 1993, 54-55. Zichy IX. 225-226. 31 Báta évszázadai 1993, 73. 32 Zsigmond-kori Oki. VII. 364. 97