Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Vida Tivadar: Az avar kori meroving típusú korongfibulák

Kérdéses továbbá, hogy honnan származik a Kárpát-medencei és az Észak-Itáliai félgömbös fibulákat díszítő láncminta. N. Aberg véleménye szerint a láncminta az egyszerű kettős fonatmintából alakult ki (Zweibandflecht) és a meroving tárgyakon leginkább csak egyszerű négyes formája fordul elő.

32 A frank és alamann területen a láncminta (Kettenmuster), akárcsak a fonatminta, állati testrészek nélkül nem kapott fontos szerepet a díszítőművészetben és meglehetősen késői leletkörnyezetben jelent meg. Az apró körponcokkal díszített láncminta nem fordul elő a nyugati meroving középdudoros fibulákon, csupán néhány préselt lemezes fibulán fedezhető fel. A Kreefeld-Gellep II 1157. sír korongfibulájának közepét díszíti a vizsgált Kárpát-medencei fibulákhoz hasonló láncminta, ám a leletegyüttes a 7. század második felére keltezhető.

33 Ugyanilyen a ophoveni fibula láncmintája is (2. kép 3.): Hasonló láncminta díszít egy a műkereskedelemben előkerült niederbreisigi

35 és egy ismeretlen lelőhelyű

36 fibulát is, amely azonban társleletek hiányában nem keltezhető. A Kárpát-medencei és észak-itáliai fibulák lánc- és hurokmintája tehát nem lehet nyugati eredetű, mert azok a Merowing-kor késői szakaszára keltezhetők. A láncmotívum esetében akárcsak a rozettás alapformánál inkább mediterrán, kora bizánci eredetre gondolhatunk. Hasonló láncminta kora bizánci mozaikokon a Balkánon (Stobi) és a Mediterraneum keleti feléből is ismert.

37 A Kárpát-medence-i és az észak-itáliai fibulákon a 6-7. század fordulóján megjelent láncminta, akárcsak a fibulák rozettás formája mediterrán eredetű és e két jellegzetesség együtt a legkorábban az középfélgömb díszes fibulákon jelent meg. Ez a láncminta aztán megfigyelhető a 7. század második felében Kárpátmedencében a lemezes korongfibulákon is (Pressblechscheibenfibel) (Alsópáhok

38

, Keszthely , Romonya I. 96. sír

40

), és kis számban a nyugati késő meroving kultúrában is.

41 A Kárpát-medencei középdudoros fibulák másik jellegzetes díszítőeleme a pajzsmotívum, amely a Kölked-Feketekapu B-119. sír fibuláján is megtalálható (ld. fent). A félgömbös díszü fibulák a Kárpát-medencében az avar kor elején, a 6. század végén jelenhettek meg, egy időben a középdudoros fibulák nyugat-európai feltűnésével, ezért ugyanazon divatjelenség helyi változatának tekinthetjük. A Kárpát-medencében ezek a fibulák olyan temetőkben kerültek elő, amelyekben a germán népesség jelenléte is kimutatható. A budakalászi 631. sírban germán viseletre jellemző lábbeligarnitúrára (Wadenbindengarnitur) utaló szíjvégek voltak. A nyugati meroving temetőkben fellépő divatot tehát a Kárpát-medencében élt germánok is követték, de itt megfigyelhető, hogy tárgyaik formája, motívumkincse helyi tényezők hatására alakult ki és ezért a félgömbdíszes fibulák a helyi germán és a mediterrán kultúra ötvöződését mutatják. Megállapíthatjuk továbbá, hogy a meroving kultúra nyugati és keleti felén megjelent alapvetően azonos típusú középdudoros díszű öntött fibulák esetében nemcsak a díszítés, hanem viselőik társadalmi háttere tekintetében is különbség mutatkozik a nyugati és a Kárpátmedencei példányok között. A kevésbé díszes nyugati fibulákkal szemben a Kárpát-medencei példányok aranyozottak, igényesen díszítettek, ezért gazdagabb személyek birtokában lehettek. 3. Üvegbetétes, madárfejkoszorús korongfíbula (Alsópáhok

42

) Alsópáhokról ismert egy két bronzlemezből készült, 5 mm magas kis korongfíbula, amelynek alsó lemezéhez erősítették a spirálrugós szerkezetű tűt (5. kép). A felső korongot egy kék kerek üveg díszíti és ezt 32

ÁBERG 1926. E véleményt elfogadja: KLEIN - PFEUFFER 1993, 117, Taf. 18, 32. A fonatmintának ezt az átalakulását jól szemléltetik a Lavoye és Machecoul lelőhelyről származó övveretek hasonló ábrázolásai. MARTI - MEIER - WINDLER 1992, 49, Abb. 17. Az erlachi temető 25. sírjából előkerült, a 7. sz. második harmadára keltezett, töredékes aquitániai csaton is láncminta látható: MARTI - MEIER - WINDLER 1992, 48-49, 100, Abb. 31; A motívum kialakulásához még: SPEAKE 1980, Fig. 13. 33 A 7. század közepe utánra keltezhetők a Kreefeld-Gellep II. 1157. sírjának nagy hurkos záródású fülbevalói, valamint a kétkarú fibula, és a lábbelihez (Wadenbindengarnitur) tartozó veretek szíjvégei. 34 ROOSENS 1977, 25-67, Fig. 34. 35 KLEIN - PFEUFFER 1993, 417, Taf. 49 233; 418; Nr. 233. 36 KLEIN - PFEUFFER 1993, 454, Taf. 66, 455; Nr. 306. 37 RUTH 1981, 80, Fig. 10., P1CC1RILLO 1993, 125, Fig. 136; 147, Fig 186; 190, Fig 274; 320, Fig 662; 321, Fig 663. 38 GARAM 1993, 115, Abb. 9:1. 39 HAMPEL 1905, III, Taf. 170,5; Foto: GARAM 1993, 115, Abb. 9:2. 40 GARAM 1993, 115, Abb. 9:2. 41 A lorenzbergi fibula motívumanalógiáinak köre a fibulát a 7. sz. második felére a 8. század elejére keltezik, s ezt a keletezést kell elfogadnunk a lelőkörülmények nélküli keszthelyi fibula esetében is. DANNHE1MER 1969, 219-220. 42 HAMPEL 1905,

1, 505-506, Fig. 1515; Hampel 1905, II, 705-706. 84