Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)

Nagy Margit: A kajdacsi 2. sír fibulapárjának ornamentikája. Megjegyzések a pannóniai langobard I. stílus kapcsolataihoz

alakú szíjelosztók egyidejűségét: a gömb alakú veretek egyik mezőjében ugyanez a fonatrészlet látható. (13. kép lb,d; 2d,d; 3b,d.) A háromrészes szalagokból álló fonatminta - pars pro toto-ként - vagy a késő antik Heraklesz-csomót jelképezte, vagy a félgömbalakú szíjelosztókon ábrázolt szimbolikus képet helyettesítette.

47 A veszkényi 2. csüngő kétféle nézetre készült. Mindkét kép az állatfejek közt maszk motívumra épült. A függesztöfül felőli, szélesebb oldallal felfelé az emberi arc két karmos lábú állat között foglal helyet (72. kép 2.), az áttört díszű oldallal felfelé az emberfejet két madárfej fogja közre. (72. kép 2.) Emberarc két állat közt. (72. kép 1, 2b, 2d.) Az emberfej a függesztöfül miatt erősen sérült. Az arc ovális, az áll felé keskenyedik. A szemek mandula formájúak és ferdék. Kivehető a szemöldök niellóberakásos kettős vonala. Az orcák háromszög alakúak, az ívelt áll szakálltalan. A poncolt pontsorokkal díszített, hosszú bajusz kétoldalt az állatfejek nyitott állkapcsai közé nyúlik. A négylábú állatok profilképe, a rendelkezésre álló helynek megfelelően, hátrafelé keskenyedik. Az állatfejek U-formájú, három párhuzamos nielló-vonallal díszített állkapcsokból és egy poncolt díszű keretvonalból állnak. Az alsó állkapocs vége behajlik és egy gömb formát fog közre.

48 A szem a keretvonalon kívül fekvő, háromszög formájú, domború vésés. A mellső lábhoz 3-4 bevésett karomban végződő keskeny lábszár és különleges formájú comb tartozik. A test kissé ívelt, plasztikusan kialakított, fafaragást utánzó, kissé ívelt 5 keresztirányú vonalból áll. A hátsó lábat keretezett, körte formájú comb és vékony lábszár alkotja (a jobb oldali állat hátsó lábának karmai hiányoznak). (72. kép 2a, 2c.) Az emberarc két madárfej közt. (72. kép 1, 2d.) Az arc az előzőhöz hasonló, de nagyobb méretű. A bajusz az arc szélénél végződik, a homlokon 4 niellóberakásos ívelt vonal. A két madárfejet is niellóvonalakkal díszítették, az erősen lefelé hajló csőröket középen mélyített vonallal választották ketté. A madárszemek mandulaformájúak, a bal oldalit keskenyebb, a jobb oldalit szélesebb, kettős vésés keretezi. A csőrök felső részén, keresztben, háromrészes szalag látható. A veszkényi 2. csüngő formája és madárfejes díszítése, mint arra Werner rámutatott, a hunkori lószerszámdíszek csüngőire, így a Jakuszowice-ire, a Vannebo-ira, a Sösdala-ira (14. kép 3.) vezethető vissza. Az eddig ismert 5. sz.-i csüngők poncolt mintákból álló, vonalas díszűek, szembenéző madár- vagy kígyófejekkel. A veszkényihez hasonló, mélyen vésett mintázatot két Ejsbol-i (Dánia) kardkoptató vereten találunk, melyeknél a madárfejek között egy hegyes orrú állatfej foglal helyet. {14. kép 2.) Kitátott állkapcsú kígyófejek közti emberarcot a norvégiai Veién kardkoptatóján ábrázoltak. (14. kép 4.) A veszkényihez hasonló, kétféle nézetű kompozíciót egy „Helsingland" lelőhelyű függesztő veretre terveztek, melyet négy kitátott állkapcsú állatfejből (oroszlánfókák?) komponáltak. (14. kép 1.) Az egyik nézetben az állkapcsok közti helyet ferde szemű embermaszk tölti ki. " (14. kép la-b.) A csüngő bajuszos emberarcai pontos párhuzam nélküliek. A Nydam-stílusú és az északi I. stílusú fibulákon a medaiIlonokba foglalt, szembenéző ábrázolások csak távolról emlékeztetnek a veszkényi arcokra, pl. a Galsted-, Hösentorp-, Tveitane-i fibulákon. A 2. csüngő állatalakjait Haseloff 5. sz.-i Nydam-stílusúaknak határozta meg. Az állkapcsok összevont U-formája, a spirál végű alsó állkapocs az I. stílus B-fázisának előképe, amint ezt a fejlett I. stílusú Ekeby-i fibula egyik állatalakjának feje megőrizte. (16. kép 3.) A veszkényi csüngő előrenyújtott mellső lábú állatait, egyenes vonalba emelve, ugyanolyan fekvő, de ugrásra kész helyzetben ábrázolták (72. kép 2c; 16. kép 2.), mint pl. a svédországi Grimeton-i kardmarkolat gomb plasztikusan megformázott állatalakjait. (16. kép 1.) A Snartemo-i csat tervezője az állatalaknak ezt a pozícióját a csattövis hasonló formájával nagyszerűen egyesítette. (16. kép 5-5a.) Az állattesteknek a B-fázisban már egységes, geometrikus jellegű, keresztirányú Az egymást metsző szalagrészlet, a Héraklész csomó ábrázolása az avar korig fennmaradt: NAGY 1998, 384, 38. kép. 48 A látszólag értelmetlen gömb alakú ornamentum a Nydam-stilus visszatérő motívuma, mely a Duna vidéken csak a 2. veszkényi csüngőn és a félgömbös szíjelosztók emberalakos ábrázolásán fordul elő. Peter Vang Petersen a Skerne-i fibula állatfejeinél ábrázolt gömböket (3. kép 3.) teli madárbegyek stilizált jelzéseként magyarázza: VANG PETERSEN 2003, 292-293. 49 Az „összekötözött" csőrű madár ábrázolását nem találtam. Említést érdemel, mint a különleges helyzetre utaló, de valószínűleg csak stílusjegyként értékelhető képi megoldás, hogy a Snartcmo V. sír állatfiguráján a visszacsapott farok háromrészes szalaggal van a testhez „kötözve". (16. kép 5a.) 50 WERNER 1962, 96-97. : 51 A veszkényi csüngő és az ejsboli koptatok hasonlóságáról: BÖHNER 1987. 461; HASELOFF 1981, 687. 52 SALIN 1904, 205T 53 HASELOFF 1981, 82, Abb. 53. 2,4,7-8. 54 HASELOFF 1981, 696-697. 51