Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 27. (Szekszárd, 2005)
Csekő Ernő: Az irodalom halottjai. A XIX. századi Tolna megyei irodalmi másodvonalról (Jámbor Pál, Rátkay László, Váradi Antal és Dömötör János)
szeretettel. Ez utóbbit viszonzom teljes mértékben, s ha az beválik hála jelének: fogadja el, őszintébben nem adja senki mint én. Ennyit abból, amit úgy sem lehet leírni, de elmondani se. Most pedig kérem, adja át köszönetemet annak a kedves Kovács Gyulának, aki baráti levelében először szólított föl darabom beküldésére, másodszor annak, aki azt legelső méltányolta, továbbá annak, aki azt színre hozni segítette, ki kiállításában fáradt, betanításában fáradhatatlan volt - de legelőbb annak, aki Mózesemet játszotta, mert annak már nem tudna mit mondani. Ebből látható, hogy hány Kovács Gyulám van nekem, akinek hálával tartozom, s mivelhogy ez a sok mind egyben központosul - ne kívánja azt a lehetetlenséget, hogy méltólag leírjam amit iránta érzek. Az érkező szünidő nekem is hoz valami kedvest: a lehetőséget, hogy önöket megláthatom, csak Isten gyógyítsa meg anyámat - addig is nem szűnik meg önöket szeretni Váradi Antal (OSZK, Kézirattár-Levelestár, Váradi Antal levelei E. Kovács Gyulának 3.) III., Falk Miksának, 108 Budapest, 1902. április 12. april 12, 1902 Méltóságos Uram, Milyen tisztelt pártfogóm! Mikor újból köszönetet mondok kegyes fogadtatásom - s ama meghálálhatatlan jóságért, mellyel ügyemet felkarolni kegyeskedett - pár szóban számot adok arról is, hogy Bezerédj Viktornál mit végeztem? Méltóságod szíves utasítása szerint felkeresvén őt, a legszívesebb fogadtatásban részesültem s azt a kijelentést nyertem tőle, hogy, mint Festetich 110 távozásakor részemen volt, úgy most is a legmelegebben kész felkarolni ügyemet s örömmel várja az alkalmat, hogy Méltóságoddal szólhasson. Utunkban csak Keglevich áll, aki megint egy kreatúráját óhajtja „ideiglenesen" megbízatni a saison végéig - holott a jövő campagne előkészítését - darabok megválasztása, kiosztás, költségvetés, etc. - már májusban kell kezdeni! Engem Keglevich nem akar - de bízom a Méltóságod kegyében, mert országos érdekről van szó. A nemzeti színház süllyedő hajóját kell megmenteni! Az ő ajánlata felsőbb helyen, a miniszterelnök ő exjájánal megdől 113 , ha oly férfiú kél síkra mellettem - mint Méltóságod, kinek vagyok s maradok hálás, tisztelő híve Váradi Antal (OSZK, Kézirattár-IV. 937. fond 2.) Falk Miksa (1828-1908), a kiegyezést megelőző, és azt követő időszak vezető publicistája, Deák-párti, majd szabadelvű politikus, országgyűlési képviselő. Az 1860-as években a_ Döblingben tartózkodó Széchenyi szűkebb körének tagja, cikkeivel elősegítette a kiegyezést. A politikától negyven évvel később, a Szabadelvű Párt 1905-ös bukását követően vonult vissza. 109 Bezerédj Viktor (szül. 1855.), jogtudós, országgyűlési képviselő, Bezerédj Gyula veszprémi alispán fia. A képviselőház háznagya, 1890-ben belügyminisztériumi tanácsos. 110 gr. tolnai Festetich Andor (1857-1929), 1894-től a Nemzeti Színház igazgatóhelyettese, 1895-1900 között igazgatója, előtte a színház színésze. Övé volt a hálátlan feladat, hogy a koraszakos jelentőségű Paulay-éra után irányítsa a Nemzeti Színházat, habár Paulay utódaként Rákosi Jenő mellett Váradi Antal neve is szóba került. Festetich túlzott hagyománytiszteletét, óvatosságát megelégelve Keglevich 1900-ban, a 27 éves Beöthy Lászlót jutatta az igazgatói posztra. A merészen újító és konfliktusokat gerjesztő Beöthy gyors bukását (1902) követően állt elő az az átmeneti helyzet, amikor Váradinak ez a levele született. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR 1938-1940. 370-379. p. 111 Keglevich István (1840-1905), 1886-1894, 1898-1902 közt az állami színházak (Nemzeti Színház és az Operaház) intendánsa, aki 1894-ben a Vígszínház létrehozása, vezetés miatt vált meg e poszttól. Beöthy után nem sokkal, 1902-ben neki is távoznia kellett. 112 Váradi és Keglevich kapcsolata már korábban is feszült volt: az 1894-ben a Vígszínház legnagyobb részvényesei közt számon tartott Váradi és Keglevich nem tudtak együttműködni a Vígszínház élén, emiatt Váradi távozott a színháztól. Váradi helyét a Vígszínháznál kis idő múlva - a neje, Eibenschütz Mária színésznő révén - szekszárdi kapcsolódással is bíró Ditrói Mór foglalta el. GAJDÓ 2001a. 145-146, 151. p. 113 Váradi ezt talán arra is alapozhatta, hogy Keglevich támogatottjának, Beöthynek az igazgatóságához egy, a miniszterelnököt személyében is érintő botrány fűződött. Történt ugyanis, hogy Vörösmarty születésének centenáriumára (1900) íródott alkalmi darab, mely könnyed szerelmi történet hőseként ábrázolta a nagy költőt, nagy visszhangot és a rokonok tiltakozását váltotta ki. Ennek eredményeképp Széli Kálmán miniszterelnök - aki egyben Vörösmarty veje is volt - betiltotta a darabot. 11 Váradi színidirektorsággal kapcsolatos reményei végül meghiúsultak, az új igazgató Somló Sándor, a Nemzeti színésze lett. 357
